Kulturális Szemle
Kulturális Szemle a Nemzeti Művelődési Intézet Interdiszciplináris online folyóirata

Kiss Edit: A magyarországi kulturális célú civil szervezetek mennyiségi, működési és finanszírozási jellemzőinek vizsgálata


2022-03-25

Kiss Edit: A magyarországi kulturális célú civil szervezetek mennyiségi, működési és finanszírozási jellemzőinek vizsgálata

Absztrakt: A tanulmány a magyarországi kulturális célú nonprofit szervezetek finanszírozási sajátosságaival foglalkozik, elsősorban a jelenleg rendelkezésre álló Központi Statisztikai Hivatal adatbázisaira építve az elemzést. A kulturális területen működő civilek rendkívül meghatározóak a nonprofit szektorban, értékközpontúságuk és a társadalmi beágyazottságuk kiemelkedő. Fontosnak tartom bemutatni, hogy a hazai kulturális célú nonprofi szervezeteket milyen gazdasági tényezők befolyásolják, látva ezáltal azokat a nehézségeket, amelyekkel a mindennapokban szembesülniük kell.


Abstract: The study deals with the financing peculiarities of non-profit cultural organizations in Hungary, primarily building on the databases of the currently available Central Statistical Office. Civilians in the cultural field are extremely dominant in the non-profit sector, with a value-centric and social embeddedness. I consider it important to show what economic factors influence Hungarian non-profit organizations for cultural purposes, thus seeing the difficulties they have to face in everyday life.


Bevezetés

Kutatásom célja a közművelődés és a civilek kapcsolatának vizsgálata Szolnok városában melynek szerves része a jelen tanulmányban szereplő másodelemzés, ami a kulturális célú civil szervezetek működési, finanszírozási, gazdasági jellemzőinek tanulmányozására irányul, elsősorban a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján.  Fontosnak tartom ismerni a kulturális célú nonprofit szervezetekre vonatkozó országos adatokat a települési elemzés előtt.

A közművelődési intézményhálózatban rengeteg szervezettel találkozhatunk, melyek a települések és a helyi társadalom meghatározó közösségei is egyben, jelentőségük az értékmegőrzés szempontjából is kiemelkedő. Finanszírozásukkal foglalkozó jelen tanulmány a szektorra jellemző erősségeket és fejlesztendő területekre is rávilágít, amelyek azért is fontosak, mert közművelődési szakemberekként tisztában kell lennünk a közösségek azon sajátosságaival, melyek működésüket alapvetően meghatározzák. A civil szervezetek társadalomra gyakorolt hatását régóta vizsgálják különböző módszerekkel és többféle oldalról megközelítve a téma iránt elkötelezett szakemberek.

Kifejezetten a szektor fejlődésére vonatkozóan is találhatunk elemzéseket (Szabó et al 2001; Márkus 2016, 2019; Sebestény 2019), ezek a saját elemzésünk előzményének is tekinthetők. A civilek meghatározó jelenléte és a közösségi életben betöltött szerepe elvitathatatlan évszázadok óta, így kutatásuk nem veszítette aktualitását jelen társadalmi helyzetben sem. Az állandóan megújulni képes civil szektornak új kihívásokhoz kell alkalmazkodni fennmaradásuk érdekében, így ezen helyzetek feltárása időszerű minden vizsgált időpontban.


Fogalmi háttér

A tanulmány legfőbb alapját az a statisztikai felmérés adja, melyet minden én június 10-ig kell a civil és egyéb nonprofit szervezeteknek beküldeniük az előző év tevékenységéről a KSH-ELEKTRA rendszeren keresztül, OSAP nyomtatványon. Az adatszolgáltatás kötelező a 2016. évi CLV. törvény a hivatalos statisztikáról, valamint a 388/2017. (XII.13) Kormányrendelet az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program kötelező adatszolgáltatásairól értelmében. Az 1156-os számú Statisztikai jelentés a civil és egyéb nonprofit szervezetek tevékenységéről statisztikai adatszolgáltatás kiterjed a szervezetek működési jellemzőire, létszámjellemzőire,           a nonprofit szervezetek tárgyévi bevételeire, a szervezetek által nyújtott támogatásokra, juttatásokra, főbb mérlegtételekre, kiadási szerkezet alakulására, valamint a nonprofit szervezetek esetleges drog-prevenciós tevékenységére. A Központi Statisztikai Hivatal évente elvégzett felmérése a kilencvenes évekre visszamenőleg szolgáltat adatokat, így a szektor egészére jellemző mutatók állnak rendelkezésünkre hosszú idősoros adatok elemzésével. A hazai nonprofit kutatás kezdetektől empirikus bázisokon alapult, melyek eredményeit a KSH rendszeresen közölte is, alapot adva a nonprofit szervezetekkel foglalkozó, elsősorban a bevételekre irányuló tanulmányok megjelenésének (Kuti 2003). Jelenleg néhány 2019-es legfrissebb adat kivételével a 2018. évi adatok állnak rendelkezésemre, így leginkább ezekre hivatkozom. Kutatásomban a kulturális célú szervezetekre fókuszálva elemzem az országos adatokat, melyeket összehasonlítva a szolnoki települési adatokkal vonok le következtetéseket a kutatási program következő mérföldkövében.


A magyarországi kulturális célú civil szervezetek számának, bevételeinek, kiadásainak vizsgálata

A civil, vagy nonprofit szervezet fogalmakat sokan azonosítják elsősorban az alapítvány és az egyesület elnevezésekkel és szervezeti formákkal. Valójában sokkal összetettebb rendszerről beszélhetünk, hiszen a nonprofit szervezeteket jellegük szerint lehetnek klasszikus civil szervezetek, érdekképviseleti szervek és egyéb nonprofit szervezetek. A szervezetek döntő többsége a klasszikus civil szervezetek közé sorolható, 2018-as adat szerint a teljes szektor 61.491 szervezetéből a klasszikus szervezetek száma 53.758 volt Magyarországon. Az alapítványok és egyesületek tartoznak ebbe a körbe, ami mintegy 87 %-a az összes nonprofit szervezetnek. Emellett vannak a nonprofit vállalkozások, melyek száma 4656 darab, arányuk kevesebb, mint 8 % az összes szervezethez képest. A maradék 5 %-ot az érdekképviseleti szervek jelentik.


1. ábra: Az alapítványok és a társas nonprofit szervezetek számának alakulása 2004-2019. között. (Forrás: KSH STADAT adatbázis alapján saját szerkesztés)

 

2019-ben a civil és nonprofit szervezetek száma kis mértékben csökkent az előző évihez képest, összesen 60.890 darabot tartottak nyilván, ebből az alapítványok adják a szervezetek egyharmadát. Az idősoros adatokat megfigyelve megállapítható, hogy stabilan 20 ezer körüli az alapítványok száma, míg a többi kétharmadot a társas nonprofit szervezetek (egyesületek) jelentik. A 2009. évi legmagasabb adatokat megelőzően jól látható, hogy sokkal inkább az alapítványi szervezeti forma volt preferálva a társas nonprofit szervezethez képest, majd a 2010-es évektől kezdődően jellemzően az egyesületek számának viszonylagos stagnálásával és az alapítványok számának kismértékű csökkenésével az arányok szignifikánsan nem változtak (1. ábra).


1. táblázat: Kulturális tevékenységgel foglalkozó szervezetek száma, megoszlása, bevétele 2005-2019.
(Forrás: KSH-STADAT adatbázis alapján saját szerkesztés)


A táblázatban (1. táblázat) 2005-2019. között láthatjuk a kulturális szervezetek számait, alapítványokra és társas nonprofit szervezetekre bontva, illetve azok együttes bevételeit. Valamennyi tevékenységformát figyelembe véve megállapítható, hogy a szervezetek száma adat és az összes bevételt tekintetében a vizsgált időszakban mindig az első négy között szerepelt kulturális terület az összes más tevékenységterülethez képest. Mindenképpen jelentős a kulturális ágazat szerepe a civil szférában, s azok közül is az egyesületi formában létező szervezeti szám a nagyobb. Az elmúlt 15 év számadatait figyelembe véve megállapítható, hogy folyamatosan nőtt a kulturális célú civil szervezetek száma (2005-ben 6.230, 2019-ben 9.699 szervezetről beszélünk) és az aránya is a szektorban az előző évihez képest (2005-ben 11%, 2019-ben 15,6 %), és természetesen a többi tevékenységterülethez képest. Bevételüket tekintve ez a lineáris emelkedés szintén megfigyelhető, az arányok a többi tevékenységterülethez képest 1-4. helyen vannak. Ennek csupán az a rangsor mondhat némileg ellen, ha az egy szervezetre jutó bevételeket elemezzük, akkor ugyanis jól látható, hogy a 4-10. helyen állnak a kultúra területén működő civilek.  Ez a megállapítás azzal is magyarázható, hogy a kultúra területén rengeteg művészeti közösség, csoport működik, akik viszonylag szerényebb költségvetéssel rendelkeznek, forrásteremtésük többnyire az alapvető működésükre koncentrál, annak fedezetét igyekszik megteremteni, így a kulturális szektorra jellemző magas bevételen nagyon sok szervezet osztozik.

Leginkább ezen a ponton figyelhető meg a közművelődési intézmények szerepe is, akik jelentős számú kulturális célú szervezetnek, csoportnak biztosítják a működéshez szükséges helyet intézményeikben. A civil társadalomnak nem csak a szervezett formák a részei, hanem az állampolgárok aktív önszerveződései is (például: közösségek informális kezdeményezései, társadalmi mozgalmak, szomszédsági együttműködések stb.) (Márkus - Pete 2018:11). Természetesen tudjuk, hogy nem minden alkotó, művelődő közösség jelent egyben kulturális célú civil szervezetet, hiszen a jogilag nem bejegyzett közösségek nem jelennek meg számszakilag a statisztikában, mégis figyelembe kell venni őket, mert számos - az intézményekben működő – csoport dönt úgy, hogy intézményesült keretek között működik tovább leginkább forrásokhoz való hozzájutás miatt, így számuk növekedése közvetve eredményezheti az ágazat arányának növekedését is.


2. ábra: Kulturális tevékenységgel foglalkozó nonprofit szervezetek száma bevételnagyság szerint, 2018  [1] 
(Forrás: KSH-STADAT adatbázis alapján saját szerkesztés)


A kulturális célú szervezetek többsége bevételnagyságát tekintve (2. ábra) 501 ezer és 5 millió forint éves bevétellel rendelkezik 2018-ban, ami az ágazat 38 %-ára jellemző adat, és viszonylag sok (24%) a még ennél is kevesebb, 50 - 500 ezer forint közötti bevételi kategóriába tartozó szervezet. Ha a teljes civil szektorral összehasonlítjuk ezeket a számokat, akkor összességében megállapítható, hogy a kulturális területen a szervezetek összesen 62 %-a, míg a szektor egészében 57% azon szervezetek aránya, akik ebbe a két bevételi kategóriába sorolhatók. A viszonylag alacsony bevételeket termelő kulturális ágazatnak vannak lemaradásai, és fejlesztendő területei a forrásteremtés tekintetében. A szervezeteket megfigyelve, mindennapos működésüket ismerve beláthatjuk, hogy sokkal inkább a szakmai oldal, a kulturális értékteremtés az ágazat erőssége, mintsem a bevételszerzés, önmenedzselés.

 

3. ábra: A nonprofit szervezetek bevételei főbb források szerint, 2018 (millió forint)
(Forrás: KSH-STADAT adatbázis alapján saját szerkesztés)


Bevételtípusaik tekintetében a nonprofit szervezetek eltérő arányban részesülnek állami, magán támogatásokban, és különböznek saját bevételeik mértékében is (3. ábra). A 2018-as évet vizsgálva a kulturális szervezetek 60 %-a részesült állami támogatásban, míg a szektor egészére összesen csak 42 %-ban volt jellemző bevétel az állami támogatás. Az eltérés a kultúra területén működő szervezetek magántámogatása (8 %) és saját bevételei (31%) tekintetében is megmarad a szektor egészéhez viszonyítva, hiszen ott mind a magántámogatás (16%), mind a saját bevétel (42 %) magasabb volt a vizsgált évben. A többi tevékenységterület százalékos arányait vizsgálva megállapítható, hogy a sport célú szervezeteknek vannak a kulturális szervezetekkel majdnem teljesen megegyező forrásai.

 

2. táblázat: Nonprofit szervezetek bevételei a pályázati források tükrében 2018.
(Forrás: KSH - A nonprofit szektor legfontosabb jellemzői 2018-ban adatbázis alapján saját szerkesztés)

Megnevezés

Pályázati bevétellel rendelkező szervezetek

A pályázati bevételek

Egy szervezetre jutó pályázati bevétel, ezer forint


összege, millió forint

összes bevételen belüli aránya, %


száma

aránya, %


Kultúra

3 782

39,1

42 225,9

12,1

4 370


Vallás

270

22,8

1 036,4

12,3

874


Sport

2 325

24,0

26 378,3

9,2

2 721


Szabadidő, hobbi

2 114

23,0

5 859,8

7,8

636


Oktatás

1 741

21,6

15 979,5

9,8

1 982


Kutatás

268

21,1

12 598,5

19,9

9 896


Egészségügy

424

16,6

5 299,9

6,4

2 080


Szociális ellátás

1 647

30,2

52 345,0

23,3

9 590


Polgárvédelem, tűzoltás

416

44,0

1 290,9

19,4

1 366


Környezetvédelem

503

24,3

5 732,9

2,7

2 774


Településfejlesztés

820

27,3

77 095,6

26,7

25 647


Gazdaságfejlesztés

482

28,9

28 497,9

15,0

17 095


Jogvédelem

220

41,5

4 341,1

27,0

8 190


Közbiztonság védelme

773

38,7

904,8

14,8

452


Többcélú adományosztás, támogatás

93

39,2

3 598,0

52,5

15 181


Nemzetközi kapcsolatok

209

30,5

1 394,4

10,0

2 035


Szakmai, gazdasági érdekképviselet

506

16,5

22 721,8

15,2

7 427


Politika

39

18,1

862,7

26,5

4 012


  

Az elmúlt évek pályázati rendszerére visszatekintve elmondható, hogy a kulturális ágazatnak jelentős források álltak a rendelkezésre, hazai és európai uniós források tekintetében egyaránt (2. táblázat). A kultúra területén a szervezetek mintegy 39 % - a élt a pályázati lehetőségekkel 2018-ban, mely bevételük jelentős hányadát adja éves szinten. A területen legnépszerűbb pályázati programok a NKA, NTP, NEA, Csoóri Sándor Program, EFOP, TOP projektek felhívásai, önkormányzati támogatások. Kis szervezetéknél a legnagyobb problémát a pályázás és megvalósítás során az jelenti, hogy van –e humán erőforrása, szakmai tapasztalata a pályázatokkal járó szigorú követelmények elvégzésére. A terület szakértői (Harsányi – Kovács 2002) érdekes következtetésre jutottak, amikor a kulturális nonprofit szervezeteket vizsgálták. Azt tapasztalták, hogy nagy szerepe van a szervezetek életciklusának a pályázati folyamatokban, elsősorban a pályázatok benyújtásának hajlandóságát illetően, hiszen a stratégiák megalkotásakor a célok eléréséhez való forrásteremtésben nem mellékes, hogy egy szervezet a megalakulás, a növekedés, a teljes aktivitás, vagy a hanyatlásának, esetleg a megszűnésének szakaszában van –e.

  

3. táblázat: A kulturális célú nonprofit szervezetek összes bevétele és annak megoszlása szervezeti jelleg szerint, 2017-2018
(Forrás: KSH, 2018, 2019 adatbázis alapján saját szerkesztés)



Év

Klasszikus civil szervezet

Érdekképviselet

Egyéb nonprofit szervezet

Összesen

összege,
millió forint

megoszlása %

összege,
millió forint

megoszlása %

összege,
millió forint

megoszlása %

összege,
millió forint

megoszlása %

2017

71 128,1

10,2

220 281,1

20,4

291 409,2

15,1

2018

87 216,0

10,5

262 725,4

22,6

349 941,4

16,3

 

A Központi Statisztikai Hivatal a bevételek szervezeti jelleg és tevékenységtípus szerinti megoszlásának adatait a 2017-évtől bocsájtja rendelkezésre. Az alábbi táblázatból jól látható, hogy a kulturális célú civil szervezetek bevételeinek döntő többségét a nonprofit vállalkozások adják, és csak 24-25 % körül mozog a klasszikus civil szervezetek bevételeinek aránya (3. táblázat). A kultúra területén éppúgy igaz az a megállapítás, amely a szektor egészére jellemző, miszerint a sokkal kisebb számú nonprofit vállalkozások adják a bevétel jelentősebb részét. A klasszikus civil szervezetek közül pedig az egyesületek bevétele a magasabb az alapítványokéhoz képest.

 

 4. ábra: A kulturális célú nonprofit szervezetek számának és összes bevételének[2] településtípus szerinti összehasonlítása 2017-2018
(Forrás: KSH, 2018, 2019 adatbázis alapján saját szerkesztés) 


A kulturális szervezeteket településtípus szerint vizsgálva, a bevételükkel kapcsolatosan megállapítható, hogy a fővárosi székhelyű közösségek bevétele a legjelentősebb (4. ábra), ami pedig ellentmond annak, hogy számosság tekintetében nem Budapesten van a legtöbb szervezet, hiszen a többi városban és a községekben is magasabb a szervezetek száma mindkét év vizsgálatában. Ez azzal magyarázható, hogy ahogyan az átlagkereset is magasabb a fővárosban, úgy a szervezetek bevételeire is jellemző ez a tendencia, illetve valószínűsíthető, hogy a forrásokhoz való hozzájutás az érdekképviselet hatékonysága miatt eredményesebb.


5. ábra: A nonprofit szervezetek és a kulturális célú szervezetek kiadásainak arányai költségtípusonként 2018.
(Forrás: KSH, 2019 adatbázis alapján saját szerkesztés)


A kulturális ágazat kiadásainak szerkezetét is érdemes az elemzés részeként kezelni, következtetéseket levonni belőle (5. ábra). A kultúra területén működő szervezetek 2018. évi kiadásai mintegy 291 milliárd forint volt, ami a teljes szektor kiadásának 13 %-a. A költségtípusokban megfigyelhető némi eltérés, ami kifejezetten a kulturális szférára jellemző sajátosság, hogy kiemelkedően magas az anyag-és termékvásárlás kiadásnem. Ennek oka abban kereshető, hogy a kulturális szervezetek tevékenységüket különféle anyagok és termékek felhasználásával végzik, akár a képzőművészetet vesszük példaként, de a zenei és tánc területre is éppúgy jellemző. Közel azonosak azonban a személyi jellegű ráfordítások és a felhalmozási jellegű kiadások a kulturális terület és a szektor egészét vizsgálva.


6. ábra: Nonprofit szervezetek száma közhasznúság szerint 2018.
(Forrás: KSH, 2019 adatbázis alapján saját szerkesztés)


A kulturális célú civil szervezetek egyik fő jellemzője a fenti adatokon kívül a közhasznúságra vonatkozó relevancia. A nonprofit szervezetek közhasznúsági mutatói 2013-2015 között 55,3 %-ról 20 %-ra estek vissza, mely a törvényi szabályozás szigorodásának volt a következménye. Nagyon sok 2013-ig közhasznú szervezet vesztette így el közhasznúságát, hiszen nem tudott megfelelni azoknak a mutatóknak melyek a jogállást szabályozták, azaz vagy nem rendelkezett megfelelő erőforrásokkal és, vagy társadalmi támogatottsága nem felelt meg a törvényi előírásoknak. A 6. ábrán jól látható, hogy milyen kis arányú a közhasznú szervezetek aránya a szektorban. A kulturális ágazatban a szervezetek mindössze 24%-a közhasznú, és ez a szám más ágazatokban sem sokkal magasabb (legmagasabb a szociális ellátásban, 36%). A KSH A nonprofit szektor legfontosabb jellemzői 2018-ban összefoglalója alapján viszont az arányok nagyon kis mértékben ugyan, de ismét emelkednek, ami azt jelenti, hogy egyre több szervezet tud megfelelni a követelményeknek.


Foglalkoztatás, önkéntesség, karitativitás

Fontos mutató a kulturális területet kutatók számára a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatban a főállású foglalkoztatottak száma és azok bérköltsége (4. táblázat). A szektor egészében 2018-ban mintegy 135 ezer ember dolgozik főállású foglalkoztatottként, ennek 11 % - a kulturális területen. Bérköltség tekintetében a nonprofit szféra teljes bérköltségének 13 %-át teszi ki ez a szám. Hasonlóan magas arány a szociális ellátás, a településfejlesztés és a gazdaságfejlesztés területén tapasztalható.


4. táblázat: A főállású foglalkoztatottak létszám- és béradatai a nonprofit szervezetekben, 2018
(Forrás: KSH, 2019 adatbázis alapján saját szerkesztés)

Tevékenységcsoport

Számított főállású foglalkoztatottak


száma

bérköltsége, millió forint

egy főre jutó éves átlagbére, ezer forint




Kultúra

15 242

51 907,1

3 405



Vallás

738

1 831,9

2 483



Sport

9 592

33 108,8

3 451



Szabadidő, hobbi

5 097

13 639,1

2 675



Oktatás

5 534

18 870,3

3 409



Kutatás

3 278

15 039,4

4 588



Egészségügy

7 040

25 351,6

3 601



Szociális ellátás

23 718

56 515,1

2 382



Polgárvédelem, tűzoltás

888

2 368,3

2 667



Környezetvédelem

11 651

41 127,8

3 529



Településfejlesztés

22 290

60 265,9

2 703



Gazdaságfejlesztés

22 883

55 703,5

2 434



Jogvédelem

1 138

3 356,8

2 950



Közbiztonság védelme

215

579,8

2 701



Többcélú adományosztás, támogatás

355

1 104,9

3 110



Nemzetközi kapcsolatok

488

1 955,6

4 004



Szakmai, gazdasági érdekképviselet

5 110

24 395,4

4 774



Politika

80

322,0

4 039



Összesen

135 337

407 443,3

3 011




7. ábra: Az önkéntes segítőkkel rendelkező nonprofit szervezetek számának százalékos aránya 2018.
(Forrás: KSH, 2019 adatbázis alapján saját szerkesztés)



8. ábra: Önkéntesek számának (fő) alakulása 2003-2019. között
(Forrás: KSH-STADAT adatbázis alapján saját szerkesztés)


Amikor a civil szervezetekre és a nonprofit szektorra gondolunk, sokszor az önkéntesség az első tulajdonság, amely eszünkbe juthat róla, így bárki joggal feltételezhetné, hogy az önkéntesség természetes jelenség a rendszerben. Ennek mond ellent az a kimutatás, mely az önkéntes segítőkkel rendelkező nonprofit szervezetek százalékos megoszlását mutatja. Ezen adat szerint a kulturális szervezetek csupán 13,4 %-a rendelkezett 2018-ban önkéntes segítővel (7. ábra). Minden más területen is nagyon csekély ez a százalékos arány, és a hosszú idősoros adatok alapján pedig az is látható, hogy a szektor egészére a csökkenő tendencia érvényes (8. ábra).


9. ábra: A nonprofit szervezetek által kiosztott pénzbeli támogatások összege (millió forint) a támogatás címzettje szerint, 2017-2018
(Forrás: KSH, 2018, 2019 adatbázis alapján saját szerkesztés)


A tanulmány befejezéseként egy olyan elemző ábra kerül, amely a nonprofit szervezetek karitatív tevékenységét támasztja alá (9. ábra). Az adományozásnak többféle formája létezik, jelen vizsgálat azonban csak a pénzbeli támogatást veszi alapul. Látható, hogy a két vizsgált évben hasonló összegeket osztottak szét a szervezetek, egyrészt a lakosságnak, másrészt pedig más szervezeteknek. A kulturális terület a támogatások kiosztása terén második helyen áll az oktatási célú szervezetek mögött, tehát elmondható, hogy ebből az aspektusból vizsgálva is élen jár a kulturális szféra.


Összegzés

Tanulmányomban a teljesség igénye nélkül, de viszonylag széleskörűen próbáltam elemezni a hazai nonprofit szektor helyzetén belül a kulturális célú szervezetek elsősorban gazdasági jellemzőit a rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján. A bemutatott adatok is bizonyítják, hogy a kulturális területnek minden szempontból meghatározó a jelenléte a nonprofit szektorban, és tulajdonképpen az egész társadalomra, gazdaságra vonatkoztatva is. A kulturális szféra tulajdonságai közül érdemes kiemelni néhány olyan erősséget, amely megkülönbözteti és egyedivé teszi a többi tevékenységcsoporthoz képest a szektoron belül.  Ilyen erősség például a nagyszámú jelenléte, az állami támogatásokhoz való hozzájutás képessége, a pályázatokon résztvevő szervezetek száma és aránya, a foglalkoztatottsági adatai és a támogatások szétosztásának tulajdonsága. Fejlesztendői is akadnak természetesen, akár az önkéntesség, akár a humán erőforrás fejlesztés, akár a területi egyenlőtlenségek kiegyenlítése vonatkozásában.



A kutatási folyamatot és a tanulmány elkészítését a Nemzeti Művelődési Intézet Közművelődési Tudományos Kutatási Program Tudományos Diákköri munkát végzők számára alprogramja támogatta.



Felhasznált irodalom:

  • 2016. évi CLV. törvény a hivatalos statisztikáról (letöltés dátuma: 2021. 01.30.)
  • 388/2017. (XII.13) Kormányrendelet az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program kötelező adatszolgáltatásairól (letöltés dátuma: 2021. 01.30.)
  • Harsányi László–Kovács Róbert (2002): Kulturális nonprofit szervezetek Budapesten, Nonprofit Kutatócsoport, Budapest, 56-57. p.
  • Központi Statisztikai Hivatal – STADAT (2020) Összefoglaló táblák (STADAT) - Idősoros éves adatok - Gazdasági és nonprofit szervezetek, vállalkozások teljesítménye https://www.ksh.hu/stadat_eves_3_2  letöltés dátuma: 2020.12.15.
  • Központi Statisztikai Hivatal (2019): A nonprofit szektor legfontosabb jellemzői 2018-ban. Statisztikai Tükör
  • Kuti Éva (2003): Kinek a pénze? Kinek a döntése? Bevételi források és döntéshozók a nonprofit szektor finanszírozásában Nonprofit Kutatócsoport, Budapest, 2003, 14-15. p.
  • Márkus Edina (2016): Amikor a harmadik az első. A civil szektorról többféle nézőpontból. Debrecen, Csokonai Kiadó
  • Márkus Edina – Pete Nikoletta (2018): Civil ismeretek a közösségi művelődésben Tudástár a közösségi művelődésben Az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. kötetsorozata
  • Márkus Edina (2019): A nonprofit szektor hazai helyzete, különös tekintettel a kulturális célú szervezetekre In: Kulturális Szemle VI. évfolyam 2019.évi 1.szám letöltés dátuma 2020.12.02.
  • Sebestény István (2019): Ezerszer(vezet) 25 év(e) – Egy kísérleti longitudinális vizsgálat a nonprofit szektoron belül. Civil Szemle 1. szám 71-92.
  • Szabó János Zoltán – Csoba Judit – Márkus Edina – Juhász Erika (2001): Kulturális célú civil szervezetek Debrecenben. ACTA ANDRAGOGIAE ET CULTURAE 99-126.

[1] Kulturális célú szervezetek száma 2018-ban 9.699 szervezet.

[2] az ábra bevétel oszlopa millió forintban értendő