Bánkutiné Mihalcsik Márta: Érték és közösség – Helyi kézműves alkotóközösségek és helyi értéktárak szerepe, egymásra hatása a Balaton-felvidéki kistelepüléseken (I. rész)

Absztrakt: A kutatás alapja a helyi kézműves alkotóközösségek és a helyi értéktárak létrejöttének, működésének és egymásra gyakorolt hatásának feltérképezése több Veszprém megyei, Balaton-felvidéki kistelepülésen. A tanulmány első része bemutatja a témaválasztás okait, az értékfeltárás törvényi hátterét, valamint Veszprém megyében az értékfeltárás területén alkalmazott módszereket és az elért eredményeket. A tanulmány második része bemutatja a Balaton-felvidéki alkotókörök (Alsóörsi Csipkeműhely, Felsőörsi, Paloznaki és Tótvázsonyi Hímzőkör) létrejöttét és tevékenységét, közös szakmai vezetőjüknek a közösségek eredményes működésére gyakorolt hatását, illetve összegzi a kutatás eredményeit.

Abstract: The research is based on the mapping of the establishment, operation and impact of local craft creative communities and local vaults in several small settlements in Veszprém County, Balaton Uplands. The first part of the study presents the reasons for the choice of topic, the legal background of value exploration, as well as the methods used in Veszprém county in the field of value exploration and the results achieved. he second part of the study presents the establishment and activities of the creative circles of the Balaton Uplands (Alsóörs Lace Workshop, Felsőörsi, Paloznak and Tótvázsonyi Embroidery Circles), the impact of their joint professional leader on the successful operation of the communities, and summarizes the research results.

A témaválasztás okai, kutatási kérdések

A településeknek 2012. óta van lehetőségük helyi értéktárak létrehozására és működtetésére. Erre a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény ad felhatalmazást, és amelyet a 324/2020. (VII.1.) a magyar nemzeti értékek és hungarikumok értéktárba való felvételéről és az értéktár bizottságok munkájának szabályozásáról szóló kormányrendelet irányít. 2013-tól, nyolc év viszonylatában úgy véltem, érdemes lenne megvizsgálni, hogy mely települések éltek ezzel a lehetőséggel és milyen hatásfokkal. Kíváncsivá tett az is, hogy a helyi alkotóközösségek életére hogyan hatott az értéktárak létrejötte. Mennyire volt ennek a „gerjesztő” erőnek meghatározó szerepe megalakulásukban? Ez volt témaválasztásom egyik oka.

Témaválasztásom másik okát az adta, hogy 2013-tól, amióta a Nemzeti Művelődési Intézetnél dolgozom, gondozom az értékfeltáráshoz kapcsolódó területet a Veszprém Megyei Igazgatóságon. Vezettem a települési értéknapok elnevezésű projektsorozatot, melynek során közel 80 települést értünk el a 8 év alatt a megye mind a 10 járásából. Ennek az értéktári támogató munkának az eredménye, hogy a megalakult a helyi értéktár bizottságok száma napról napra emelkedik. Ezen kívül folyamatos szakmai tanácsadással segítem a helyi értéktárak működését (pl. a létrehozás módja és lépései, az SZMSZ összeállítása, a javaslatok elkészítése). Külső szakértőként, illetve tagként részt veszek a megyei és több helyi értéktár bizottság tevékenységében (Veszprém, Bakonyjákó, Németbánya, Paloznak).

Megfigyeltem azt, hogy a településeken működő alkotókörök hozzájárultak a helyi értéktárak létrejöttéhez, illetve tevékenységük szinte elsőként került be az adott település értéktárába. A legtöbb helyen ezeknek az alkotóköröknek a tagjai aktívan részt vesznek a település közösségi életében és a helyi értéktár bizottságok munkáját is segítik.

A Nemzeti Művelődési Intézet kiemelten fontosnak tartotta a helyi kézműves alkotókörök létrejöttének segítette támogatását. Ilyen volt az „Újra öltünk és örökítünk” elnevezésű projekt, melynek az volt a célja, hogy hogy minél többen vegyenek újra kézbe hímzőtűt, ismerjék meg és dolgozzák fel tájegységük mintakincsét, illetve újra alakuljanak meg hímző körök, szerte az ország kistelepülésein. Ennek a programnak a szervezésében és megvalósításában jómagam is aktívan részt vettem. Veszprém megyében öt település kapcsolódott be a folyamatba, közülük a tótvázsonyi és a felsőörsi alkotócsoporttal foglalkozom kiemelten.

Kutatásom során az alábbi Balaton-felvidéki településeken működő alkotókörök létrejöttét, tevékenységét dolgozom fel és mutatom be:

• Alsóörsi Csipkeműhely
• Felsőörsi Hímzőműhely
• Paloznaki Hímzőkör
• Tótvázsonyi Hímzőműhely.

Közös bennük, hogy mind a négy közösség szakmai vezetője Szuperné Bohus Judit Gránátalma-díjas népi iparművész hímző, csipkeverő. Úgy vélem, az ő szerepe és személyisége meghatározó e közösségek létrejöttében és eredményes tevékenységében, így ezt a területet is részletesen körbejárom.

Vizsgálom azt is, hogy milyen hatást gyakoroltak egymásra a helyi értéktár bizottságokkal ezek a közösségek. Hogyan vált élővé a hungarikum mozgalom „Minden értéknek legyen közössége!” jelmondata ezeken a településeken? Mi a közösségi értékfeltárás lényege?

Mind a négy településnek vannak külhoni, testvér települési kapcsolatai a Felvidéken, illetve Erdélyben. Azt is megvizsgálom, hogy milyen hatást gyakoroltak az alkotókörök, illetve a helyi értéktár bizottságok ezekre a külhoni településekre? Elindult-e ott is az értékfeltárás folyamata? Létrejöttek-e helyi értéktárak vagy alkotóközösségek? Mennyire segítették a Balaton-felvidéki települések a folyamatokat?

Kutatásom során alkalmaztam az Ortutay Gyula és Dégh Linda nevével fémjelzett egyéniségkutatás módszerét. Egy személyiség teljes repertoárjának a vizsgálatát Lanczendorfer Zsuzsanna dolgozta fel, aki édesapja életútjának tükrében vizsgálta, gyűjtötte össze Lanczendorfer Károly folklór alkotásait, pl. dalait, táncait, anekdotáit. A kutatómunkámban vizsgált egyéniséggel, így Szuperné Bohus Judittal nagyon sokat konzultáltam, ezeknek az anyagát beépítettem a dolgozatba. Az életút-interjú mellett beszélgettem az érintett települések polgármestereivel, értéktár bizottsági tagjaival, úgynevezett kevert típusú interjúk formájában. Az előre megfogalmazott kérdések mentén olyan spontán beszélgetések zajlottak, amelyben az elhangzott információk megerősítették az alapinformációkat. Az interjúkat dokumentumok, fotók, alkotások összegyűjtése és elemzése, valamint a szakirodalom széleskörű feldolgozása egészítette ki.

Az értékfeltárás törvényi háttere és előzményei

2012. évi XXX. törvény megalkotását megelőzte egy széles társadalmi összefogás keretében végzett értékfeltáró mozgalom. A 77/2008-as országgyűlési határozatban már akkor rögzítették, hogy a magyar értékek sajátos tulajdonságokkal rendelkeznek. A határozat kiemelte, hogy a hungarikumok megőrizendő, egyedülálló nemzeti értéket képviselnek, illetve azt, hogy fontos a nemzet érdekében kiemelkedő értékeket megőrizni, átörökíteni. Ebben kérték fel a kormányt, hogy dolgozza ki a hungarikumok rendszerezését, valamint megőrzésének és hasznosításának lehetőségét. (Horváth 2014:11-12)

Veszprém megyében dr. Horváth Zsolt - aki 2006 és 2014 között volt országgyűlési képviselő - szívügyének tekintette az értékfeltáró mozgalom elindítását, szorgalmazta a közös gondolkodást, az ún. Közkincs Kerekasztalok létrejöttét. 2009-ben mini-konferencia sorozatot szervezett a megyében, kistérségenként egy helyszínen (Alsóörsön, Nagyvázsonyban, Bakonyjákón, Dudaron, Ősiben, Herenden, Tüskeváron, Sümegen és Tapolcán), partnerségben a Veszprém Megyei Közművelődési Intézettel, a Veszprém Megyei Népművészeti Egyesülettel és a Pannon Térség Fejlődéért Alapítvánnyal. Az eseményre a polgármestereket, az önkormányzati képviselőket és a civil szervezetek képviselőit várták. A megbeszélések célja a hungarikum mozgalom beindítása volt, valamint az, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a legkisebb település is rendelkezik értékekkel, amelyek nem csak a gasztronómiát jeleníthetik meg. A programsorozat eredményeként megjelent a köztudatban a hungarikum, a helyi értékek fogalma, kialakult az a mag (települések, szervezetek, egyének), akik az induló mozgalom élére álltak és tudatosan fogtak hozzá a helyi értékeik összegyűjtéséhez. Az összefogás eredményeként szintén ebben az időszakban zajlott az a mintaprogram, ami a fiatalokat célozta meg olyan módon, hogy miként vehetnének részt tevékenyen a helyi értékek feltárásában. 20 település 25 fiatalja rövid felkészítést követően megismerkedett a fotózás, a videózás, az adatbázis építés, a honlap készítés alapjaival. Ők voltak azok az első ifjú értékőrök, akikre a Pannon Ifjúsági Értékőr Hálózat épült. Nívós kiadványok láttak napvilágot: 2010-ben elkészült a „Hagyományok, értékek és hungarikumok Veszprém megyében” című, 2012-ben a „Lovak, lovasok Veszprém megyében” című, 2013-ban „Ízek, illatok, receptek–a vidék éléskamrája” című könyv. 2013-ban, szinte elsőként az országban, megalakult a Veszprém Megyei Értéktár Bizottság, s vált a megye a hungarikum mozgalom „zászlóshajójává”. (Horváth 2014)

Az értéktárak kialakulásának jogi hátterét a Hungarikum törvény és a hozzá kapcsolódó rendelet adja. A törvény rögzíti a nemzeti érték és az értéktárak fogalmát, szól a nemzeti értékek azonosításáról és rendszerezéséről. Kirajzolódik az ún. nemzeti értékpiramis, amelybe az értékeket rendszerezik.

1. ábra: A nemzeti értékpiramis
(Forrás: http://hungarikum.hu/)

 

Ennek az alulról felfelé építkező rendszernek a legalján a települési és tájegységi, valamint a külhoni települési és tájegységi értékek találhatóak. Fontos, hogy az elcsatolt, egykori Magyarországhoz tartozó nemzetrészek értékeit is ide sorolja. Bemutatja azt az utat, hogyan válhat egy települési érték akár hungarikummá. Azt a szellemiséget tükrözi, hogy a legkisebb települési érték is nemzeti érték, minden település rendelkezik ilyennel, a lényeg az, hogy bekerüljön ebbe a rendszerbe. Egy-egy értéket nem minősít az, hogy a piramis melyik szintjén áll, a lényeg az, hogy a helyi közösség számára fontos legyen és értéknek tartsák. Helyi szinten történik a döntés, hiszen a helyi közösségek és emberek ismerik leginkább az ott található kincseket. Bárki kezdeményezheti egy érték felvételét a formanyomtatvány kitöltésével, az illetékes bizottsághoz történő benyújtásával.

Amennyiben az adott érték konkrét településhez vagy tájegységhez köthető, az első lépés a települési/tájegységi/ágazati értéktárba történő felvételre irányuló javaslati adatlap kitöltése és annak mellékleteivel együtt történő benyújtása - a jellemzően önkormányzatok által működtetett - települési vagy tájegységi értéktár bizottsághoz. A felvételt nyert javaslatban foglalt érték ettől fogva nemzeti érték.

Ezt követően, a települési értéktárban található értéknek - amennyiben megyei jelentőséggel bír -, a megyei értéktár bizottsághoz történő felterjesztése következik a megyei értéktárba történő felvételhez készült javaslati adatlap kitöltésével, benyújtásával.

A megyei, illetve ágazati vagy külhoni nemzetrész értéktárba való felvételt követően lehetőség nyílik a nemzeti érték kiemelkedő nemzeti értékké történő felterjesztésére, azaz a Magyar Értéktárba való felvételének kérelmére, amennyiben megfelel a kiemelkedő nemzeti érték definíciójának. A felterjesztés a Kormányrendelet Magyar Értéktárba történő felvételre irányuló javaslati adatlap kitöltésével és a megyei értéktárba vagy ágazati értéktárba vagy a külhoni nemzetrész értéktárba történő felvételről szóló határozat Hungarikum Bizottsághoz való benyújtásával történik.

A következő lépcsőfok a Magyar Értéktárba már felvételt nyert, azaz kiemelkedő nemzeti érték hungarikummá nyilvánításának, azaz a Hungarikumok Gyűjteményébe való felvételének kérelme. A hungarikum a magyarság csúcsteljesítményét jelölő gyűjtőfogalom, amely olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelez, amely a magyarságra jellemző tulajdonság, egyediség, különlegesség és minőség. Ezt az előterjesztést ismét a Hungarikum Bizottsághoz kell benyújtani a Hungarikumok Gyűjteményébe történő felvételhez készített javaslati adatlap kitöltésével. (http://hungarikum.hu/)

Közösségi értékfeltárás Veszprém megyében

A Nemzeti Művelődési Intézet Veszprém Megyei Igazgatósága 2013 óta aktívan segíti a helyi értéktárak megalakulását, partnereivel közösen, különböző módszerekkel. Ennek is köszönhető, hogy Veszprém megyében már több mint 100 településen jött létre helyi értéktár. 

Azonban a mennyiségi növekedés mellett a helyi értékfeltárás közösségivé tétele legalább annyira fontos feladat.

Az elmúlt időszakban a megye településein az alábbi lépéseket segítettük:

0. Vegyük számba az értékeinket!

1. Testületi döntés: jöjjön létre értéktár és legyen gazdája!

2. Jöjjön létre közösség az értékek gyűjtésére!

3. Legyen mozgalom a helyi értékek gyűjtéséből!

4. Minden érték mögött álljon egy közösség, amely továbbélteti azt!

Tapasztalataink alapján az értékfeltárás ezzel a metodikával a helyi közösség aktivizálásának, bevonásának eszköze lehet, melyre rá kell irányítani a települések és a közösségi művelődésben dolgozók figyelmét. Ezért fontosnak tartjuk partnereinkkel együtt, hogy a szemléletet és a módszereket széles körben ismertté és adaptálhatóvá tegyük, valamint a hungarikum mozgalom terén mind a közművelődés, mind az oktatás területén további, új lehetőségeket keressünk. Ezekre a célkitűzésekre több projektünk is irányult a megyében.

Az elmúlt időszakban többféle módon nyújtottunk módszertani segítséget a települések és az értéktár bizottságok számára, mindig a helyi igényekre reagálva, a következő módszerekkel:

1. Települési vagy térségi értéknapokat szerveztünk a falvakban, melynek célja a tájékoztatás, a jó példák bemutatása és a motiváció megteremtése volt. Szakavatott előadók beszéltek a Hungarikum-törvényről, a fiatalok bevonásának módjairól és lehetőségeiről, a megyei jó gyakorlatokról és elért eredményekről. A falvak nemcsak helyszínei voltak a programnak, hanem tevékeny közreműködői is. Ha több település vett részt, egymást is jobban megismerhették, és a közösségi értékfeltárás iránti lelkesedést is könnyebb volt felkelteni. Komplex módon mutatták be helyi értékeiket: betekintést nyújtottak a településük történetébe, érték-kiállítást szerveztek, gasztronómiai bemutatót tartottak a helyre jellemző ételekből és süteményekből, felléptek a különböző helyi művészeti csoportok.
2. Szakmai-módszertani segítséget nyújtottunk azokon a településeken, ahol már megalakult az értéktár bizottság, de még nem indult el az értékek felvétele, személyes konzultációs lehetőséget biztosítottunk számukra a felmerült problémák megbeszélésre.
3. Az „Otthonról Haza” projekt keretében a közösségi beszélgetés módszerével interaktív települési értéknapokat szerveztünk. Két alkalommal közösségi beszélgetések keretében, néhány fő aktív helyi résztvevő közreműködésével térképeztük fel a helyi értékeket, a harmadik alkalommal pedig egy települési értéknap megszervezésére került sor

1. kép: Közösségi beszélgetés Balatonudvariban 2019
(Fotó: Győri Gyula)

Mindegyik módszer eredményes lehet, ha a résztvevők kellő motivációt és lendületet kapnak ahhoz, hogy elinduljon az aktív értéktári tevékenység.
Több olyan projektünk is zajlott, ami ezekre az alapokra, valamint a megyei erősségekre, sajátosságokra épült.

2014-ben a Hungarikum Klubok Veszprém Megyei Közössége projektünkben az értékőrzésben, értékgyűjtésben élen járó, aktív településeket, civil szervezeteket és közösségeket szólítottuk meg és fogtuk össze. A 10 helyszínt látóútszerűen jártuk körbe, hogy megismerjük ezeket a településeket és értékeiket, valamint az ott zajló jó gyakorlatokat. A projekt végére a kialakult kapcsolatok megerősödtek, új együttműködések és egy olyan különleges hálózat alakult ki, amelynek a tagjai azóta is együtt dolgoznak különböző formákban, pl. közös programokat szerveznek, pályázatokat írnak, kiadványokat készítenek. E folyamat tovább erősítette a megyei értékfeltárásban részt vevők közösségét.

2017-ben az Ifjúsági Értékőr Program hálózati mentorálása történt meg 3 településen: Csabrendeken, Balatoncsicsón és Bakonyjákón, amelynek keretében az értékőr csoportok motiválása mellett sor került az ÉrtékPiramis társasjáték településekre történő adaptálására. Fontosak voltak ezek a fiatalokkal zajló beszélgetések, a játékos formában történő ösztönzésük, hiszen új lendületet kaptak az értékgyűjtéshez és az értékek feldolgozáshoz, hozzájárult az ifjúsági értékőrök hálózatának megszilárdításához.

A 2019-ben megvalósult „Értékek Iskolája – értékes iskolák” elnevezésű projektünk célja az volt, hogy összegyűjtsük azokat a módszereket, amelyeket alkalmazva a helyi értékek hangsúlyosabban jelenhetnek meg a közoktatásban. A program keretében megalakított Veszprém Megyei Hungarikum Műhely alapítói olyan pedagógusok, közművelődési szakemberek, a közösségi értékfeltárás elkötelezett szereplői voltak, akik már rendelkeztek ezen a téren tapasztalatokkal, jó gyakorlatokkal. Ezeket összegyűjtöttük egy online kiadványban, melynek segítségével a feldolgozott jó gyakorlatok és tapasztalatok minden érdeklődő, később csatlakozó számára elérhetővé válnak. Terveink szerint tovább bővítjük a Műhelyt olyan új tagok bevonásával, akik szívesen alkalmaznák az adaptálható módszereket. Folytatjuk a már működő jó gyakorlatok összegyűjtését, ehhez kapcsolódóan pályázatot írunk ki. A jelentkezők a jó gyakorlat adatlap kitöltésével tudják bemutatni az általuk a közoktatásban, illetve a helyi közösségekkel való együttműködésben alkalmazott módszereket. Metodikájukat egy szakmai nap keretében mutathatják be a poszterséta módszer alkalmazásával.

Veszprém megyében a Megyei Értékünnepet 2016 óta rendezzük meg a Megyei Önkormányzattal és a Megyei Értéktár Bizottsággal közösen. Célunk, hogy az eseményen összegezzük az éves, értéktárakhoz kapcsolódó tevékenységeket, helyet adva az ismerkedésnek és a hálózat erősítésének is. Fontos az is, hogy a találkozó mindig olyan kistelepülésen valósul meg, amely élen jár az értékfeltárásban, illetve törekszünk arra, hogy a program a megye minden járásába eljusson, így Herend, Alsóörs, Nyárád és Bakonybél adott otthont az eseménynek az elmúlt években. A szakmai konferencia keretében megyei, más megyei és külhoni jó gyakorlatok mutatkoztak be. A gazdag települési értékasztalokon a helyi értékek mellett megjelentek a megyei értékek. Az Értékünnepen került sor ünnepélyes keretek között az adott évben felvett megyei értékek számára az emléklapok, plakettek átadására. A programot kulturális műsor, kézműves foglalkozások, mesterség bemutatók színesítették. 2018-tól az interaktivitásra helyeztük a hangsúlyt. Meghirdettük „Az én falum, az én városom” kreatív alkotópályázatot, működött ifjúsági értékőr műhelysarok, valamint Érték-mozi is. 2019-ben a nagy sikerre való tekintettel „Az érték velem van!” fotópályázat keretében szelfit készítettek helyi értékeikről a pályázók. A résztvevők három műhelymunkában különböző, az értékfeltáráshoz kapcsolódó témát dolgoztak fel.

2. kép: IV. Veszprém Megyei Értékünnep Bakonybélben, 2019
(Fotó: Győri Gyula)

2013 óta a kétévente, Budapesten megrendezett Magyar Értékek Napján megyénk értékgazdagságát kézműves alkotásokkal, kiadványokkal, fotókkal, a helyi és a megyei értékek kézzelfogható megjelenítésével illusztráltuk. A terményáldáshoz elkészített kosárban megjelent pl. a levendula, a mandula, a tökmag, illetve a hozzájuk kapcsolódó, különböző termékek. A programot színesítették megyénk kulturális életének meghatározó szereplői, a balatonfüredi reformkori hagyományőrzők, a bakonyi betyárok és a devecseri a Fláre Beás Együttes.

4. kép: III. Magyar Értékek Napja Budapesten 2017
(Fotó: Győri Gyula)

Összegzés

Értéktári támogató tevékenységünk eredménye, hogy több helyi érték vált így megyei értékké. Számos nyertes Hungarikum – pályázat valósult meg sikeresen, értékeket bemutató nívós kiadványok születtek. Erősítjük, hogy a helyi értéktár ne csak egy kataszter legyen, hanem használják és hasznosítsák azt különböző módokon, így pl. eszköze lehet a kulturális alapú gazdaságfejlesztésnek. Előtérbe került az értékalapú gondolkodás, amely a helyi értékeket középpontba állító programok megvalósítását eredményezi. Örömteli, hogy mentorálásunk hatására erősödik a partnerség az értékfeltárás elkötelezett szereplői között, és folyamatosan bővül az a módszertani példatár, amely hozzájárul ahhoz, hogy a helyi közösségek aktívan bekapcsolódjanak az értékfeltárás folyamatába, élővé téve a hungarikum mozgalom „Minden értéknek legyen közössége!” jelmondatát.

A tanulmány második részében a kutatás konkrét eredményei kerülnek bemutatásra.

A kutatási folyamatot és a tanulmány elkészítését a Nemzeti Művelődési Intézet Közművelődési Tudományos Kutatási Program Tudományos Diákköri munkát végzők számára alprogramja támogatta.

Felhasznált irodalom:  

• Dégh, Linda (1960): Az egyéniségvizsgálat perspektívái. In: Ethnographia. LXXI. 28-44.
• Értékekre hangolódva - A nemzeti értékgyűjtés módszertani kézikönyve (2016): Budapest, Nemzeti Művelődési Intézet
• Horváth, Zsolt (szerk.) (2014): Minden közösségnek vannak értékei – Az értékgyűjtő mozgalom kezdete. Veszprém.
• Horváth, Zsolt (szerk.) (2018): Minden értéknek legyen közössége – Értékfeltáró jó gyakorlatok. Budapest, NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft.
• Lanczendorfer, Zsuzsanna (1998): Höveji csipkétől a „höveji tányérig.” Egyéniségvizsgálat egy új alkotás kapcsán. In: Honismeret. XXVI. évf., 5. szám, 44-48.
• Lanczendorfer, Zsuzsanna (2007) „Mindent apámról…” Egy sokoróaljai iparos emlékei. Budapest, Akadémiai Kiadó
• Ortutay, Gyula (1981): A nép művészete. Budapest
• Voigt, Vilmos (1977): Egyéniségkutatás címszó. In: Magyar Néprajzi 
• Lexikon I. (szerk.: Ortutay Gyula) Budapest 643.
• 2012. évi XXX. törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról
• https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200030.tv
• Letöltés: 2021.02.27.
• 324/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet a magyar nemzeti értékek és hungarikumok értéktárba való felvételéről és az értéktár bizottságok munkájának szabályozásáról
• https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2000324.kor
• Letöltés: 2021.02.27.
• http://hungarikum.hu/
• Letöltés: 2021.02.27.

A tanulmányban felhasznált fotók a Nemzeti Művelődési Intézet Veszprém Megyei Igazgatóságának projektjei alkalmával készültek. Fotók: Győri Gyula