Eszenyi Miklós: Az Európai Uniós forrásból támogatott kulturális fejlesztések 2014-2020

Absztrakt: Az Európai Uniós források a kulturális ágazat számára is elérhetőek, ha nem is mindig közvetlenül, azonban fejlesztési időszakonként változnak a célok, a hangsúlyok. A 2014-2020-as időszakban a tanulás, tudásgyarapítás, ismeretszerzés (köznevelésben résztvevők, egész életen át tartó tanulás); közösségek fejlesztése; infrastruktúra-fejlesztés és egyéb kulturális fejlesztések voltak meghatározóak. A tanulmányban a kulturális fejlesztések rendszerének bemutatásán túl az egyes területek pályázati intézkedéseit és az eredményeket tekintem át. Korábbi munkákban is lehet ilyen összegzésekkel találkozni (Arató – Bartal – Nizák, 2008; Sebők, 2010; Márkus, 2012; Boros et al., 2014). Ezek az áttekintések, elemzések lehetőséget nyújtanak a számvetésre a humánfejlesztési és a szűkebben vett kulturális területet érintő fejlesztések terén.

A mintába véletlenszerűen választottam ki néhány olyan hazai projekt címét, melyek a 2014-2020 közötti fejlesztési időszakban európai uniós forrásaiból valósultak meg:

• Az Ady Endre Művelődési Központ Közművelődési programja a köznevelés eredményességéért Nádudvaron
• Hagyományos mesterségektől a modern szakmákig: innovatív és interaktív foglalkozássorozat Ballószög, Helvécia és Kadafalva környékén
• Irány Betűfalóniába!
• Levéltár-pedagógia Baranya megyében a köznevelés eredményességéért
• Népi kézműves hagyományok átörökítése a Körösök völgyében
• Tudásközpont a Hírös Agórában - Mert tanulni jó egy életen át
• Egész életen át tartó tanulást segítő infrastrukturális fejlesztés Bercelen.

Abstract: European Union funds are available to the cultural sector as well, yet not always directly, but the goals and the focus change between the development periods. During the period of 2014-2020, learning, enhancing knowledge, gaining knowledge (students in public education, lifelong learning); community development; development of the infrastructure and other cultural developments were pivotal. Apart from presenting the system of cultural development, the study reviews the measures and results of tenders of different areas. Similar summaries can also be found in previous works (Arató – Bartal – Nizák, 2008; Sebők, 2010; Márkus, 2012; Boros et al., 2014). These overviews and analyzes make it possible to scrutinize the improvements in human resource development and in the narrow sense of the cultural sector.

The titles of some Hungarian projects that were implemented using European Union funds in the development period between 2014-2020 were randomly selected into the sample:

• The Cultural Education Program of the Ady Endre Cultural Center for the efficiency of public Education in Nádudvar
• From traditional crafts to modern professions: a series of innovative and interactive workshops around Ballószög, Helvécia and Kadafalva
• Let’s go to Betűfalóniába.
• Archives Pedagogy in Baranya County for the efficiency of public education
• Transmitting folk craft traditions in the valley of the Körös rivers
• Knowledge Center in the Hírös Agora - Because it is good to study lifelong
• Development of the infrastructure supporting lifelong learning in Bercel.

Az Európai Unióban 2021-ben új, 2027-ig tartó hétéves költségvetési ciklus kezdődött. Ez egyben azt jelenti, hogy a korábbi, 2014 és 2020 közötti fejlesztési időszak véget ért, bár nem szó szerint, hiszen azok pénzügyi lezárása még egy ideig eltart, másrészt a támogatott projektek egy része fenntartási időszakba került.

Magyarországon a 2014 és 2020 közötti uniós fejlesztések tervezése már 2012-ben megkezdődött, az első kulturális tartalmú felhívások 2015 végén, többségében pedig 2016-ban és 2017-ben jelentek meg, ebből adódóan a nyertes projektek 2016-ban és 2017-ben elindultak, s megvalósításuk zömében lezárult (a koronavírus-járvány miatt különösen a jelenlétre alapozó projektek egy részét meg kellett hosszabbítani 2022 végéig). A következőkben az elért eredményeket szeretném – vázlatosan – ismertetni.

1. A kulturális fejlesztések rendszere

Általában a fejlesztések finanszírozhatók hazai költségvetésből, valamint – tárgytól függően – európai uniós forrásokból. Utóbbiak ismét kétfélék: egyrészt ide tartoznak a közvetett források, azaz a különböző operatív programokból uniós és hazai társfinanszírozással megvalósuló fejlesztések, valamint a közvetlen (hétköznapi nyelven „brüsszeliként” emlegetett) források.

1. ábra: A fejlesztések finanszírozása  [1]
(Forrás: Kiss Patrícia előadása, ld. 1. lábjegyzet)

 Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 2-6. cikkei meghatározzák azokat a területeket, ahol az Európai Unió kizárólagos vagy megosztott hatáskörrel rendelkezik.  [2] Kizárólagos hatáskör például a vámunió vagy a közös kereskedelempolitika, míg megosztott hatáskör például a mezőgazdaság és a halászat, vagy a fogyasztóvédelem. Az EUMSZ 6. cikke szerint „az Unió hatáskörrel rendelkezik a tagállamok intézkedéseit támogató, összehangoló vagy kiegészítő intézkedések végrehajtására”. Ezek közé tartozik a kultúra is, ami a fejlesztési források tekintetében azt jelenti, hogy a kultúrát nem támogatják önállóan, hanem a fejlesztéseknek az Európai Unió által meghatározott célkitűzéseket kell szolgálniuk (pl. a korai iskolaelhagyás csökkentését, az egész életen át tartó tanulásban résztvevők arányának növelését stb.). Egyszerű példával: egy vonósnégyest önmagában nem támogatnak, hogy hangszereket, kottákat és fellépőruhákat vásároljanak, koncertezzenek, de ha iskolákban zenei szakkört szerveznek tehetséggondozás céljából, akkor annak nincs akadálya. 

 A 2014-2020 közötti fejlesztési ciklusban elsősorban – de nem kizárólagosan – két operatív program adott lehetőséget kultúrát támogató fejlesztésekre: az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP), valamint a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP). További kapcsolódó programok: Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP), Vidékfejlesztési Program (VP), Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program (KÖFOP).  [3]

A kulturális fejlesztések rendszere a 2014-2020. időszakban a következőképpen alakult (részletezésük a későbbiekben):

1. Tanulás, tudásgyarapítás, ismeretszerzés: kulturális intézmények (szervezetek) által megvalósított nem formális és informális tanulás célcsoport szerint:

1.1. nevelési-oktatási intézmények tanulói (EFOP-3.3.2  [4], EFOP-3.3.4, EFOP-3.3.6, VEKOP-7.3.4, kiemelt: EFOP-3.3.3),
1.2. felnőttek, különösen a hátrányos helyzetű felnőttek (EFOP-3.7.3).

2. Közösségek fejlesztése kedvezményezettek szerint:

3. Infrastruktúra-fejlesztés:

3.1. tanulást támogató infrastruktúra (EFOP-4.1.7, EFOP-4.1.8, EFOP-4.1.9),
3.2. közösségeket támogató infrastruktúra (TOP-7.1.1, VP6-7.4.11).

4. Egyéb konstrukciók (KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15, VP4-10.2.1-15).

 

Az egyszerűség kedvéért mindez ábrázolva:

  

2. ábra: A kulturális fejlesztések rendszere
 Forrás: Készítette a szerző)

 

Az éves fejlesztési keretekről szóló döntés után – társadalmi egyeztetést követően – megjelentek a felhívások, melyek – igazodva az EU által kitűzött célokhoz – a megfelelő hazai szakpolitikai célkitűzéseket is tartalmazták.

A kulturális célú projektek megvalósítása zökkenőmentesen zajlott, de speciális intézkedéseket igényelt a Covid-19 járvány miatt beállt helyzet, ami a kulturális intézmények programjait nagymértékben érintette (hiszen az intézmények nem fogadhattak látogatókat). Egyik megoldásként lehetővé tettük, hogy az úgynevezett jelenléti foglalkozások online módon is megtarthatók legyenek (ezáltal az online foglalkozások a jelenlétivel egyenértékűvé váltak), másrészt lehetőséget biztosítottunk a vírushelyzet kezelésével összhangban a projektek meghosszabbítására, hogy a vállalt indikátorok teljesülhessenek.

 

2. Tanulás, tudásgyarapítás, ismeretszerzés a nevelési-oktatási intézményekben tanulók számára

Az EFOP 3. Gyarapodó tudástőke című prioritása egyrészt a kulturális intézmények által a köznevelésben tanulók számára nyújtott – tanórán kívüli – nem formális és informális programokat alapozta meg:

„Az intézkedés biztosítja a nem formális és informális tanulási alkalmakat, nagy hangsúlyt fektetve azon hátrányok mérséklésére, amelyeket a köznevelés önmagában nem tud kompenzálni, továbbá esélyt kínál a formális oktatásba való visszatéréshez szükséges tudás és készségek elsajátításához. Cél a nem formális és informális oktatásban szerzett kompetenciák elismerése, hozzájárulva az oktatás és munkaerőpiac közötti kapcsolat erősítéséhez, illetve a különböző képzési szintek közötti átmenet segítéséhez. Az intézkedés szélesíti a tanórán kívüli, a gyermekek tudását, képességeit fejlesztő foglalkozások körét. A nem formális tanulás olyan rendszerezett kompetencia- és készségfejlesztő oktatási-tanulási forma, mely a formális nevelést-oktatást végző intézményeken kívül valósul meg. Lehet hosszabb vagy rövidebb idejű (pl. kulturális intézmények által megvalósított kompetenciafejlesztő tanfolyamok, kulturális tanodák). A délutáni gyermekmegőrzés keretében, de a tanórákon kívüli foglalkozások (pl. szakkörök) is e körbe tartoznak.”

Ezért jelent meg az EFOP-3.3.2 Kulturális intézmények a köznevelés eredményességéért című felhívás a kulturális intézmények számára, valamint az ugyanilyen címet viselő VEKOP „tükörfelhívás”. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1037/2016. (II. 9.) Korm. határozat szerint az EFOP-3.3.2 keretösszege 6,57 Mrd Ft  [5]. A felhívásra beérkezett kérelmekből 268 nem budapesti, vagy nem Pest megyei székhelyű kulturális intézmény kapott támogatást. Azonos tartalommal és címmel, tükörfelhívásként a fővárosi és a Pest megyei kulturális intézmények támogatására adott lehetőséget a VEKOP-7.3.4-17 Kulturális intézmények a köznevelés eredményességéért című felhívás 0,69 Mrd Ft forrással, melyből 25 projektet támogattak. Mindkét felhívás a nevelési-oktatási intézmények tanulóinak és az óvodás gyermekek iskolai, valamint óvodai foglalkozáson kívüli kompetenciafejlesztését, ismeret- és tudásgyarapítását támogatta különböző tanórán kívüli tanulási alkalmakkal (pl. szakkör, témahét, tábor).

 

A támogatási kérelmet a kulturális intézmények (szervezetek) széles köre nyújthatta be:

a) közművelődési intézmény vagy fenntartója,
b) közművelődési közösségi színteret fenntartó önkormányzat,
c) közművelődési megállapodással rendelkező közművelődési intézményt vagy közművelődési közösségi színteret fenntartó vagy működtető szervezet,
d) népi kézműves alkotóház, közösségi népi kézműves alkotóház vagy ezek fenntartói,
e) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv. (továbbiakban: Kulttv.) szerinti könyvtár, továbbá fenntartója, vagy a nyilvános könyvtári ellátást a Kulttv. 64. § (2) bekezdés b) pontja szerint biztosító önkormányzat,
f) a Kulttv. 39.§ (1) bekezdése szerinti működési engedéllyel rendelkező muzeális intézmények vagy fenntartóik,
g) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 17. § (2) bekezdés c) pontja szerint közlevéltárként vagy magánlevéltárként bejegyzett levéltárak,
h) az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 6. § (1) bekezdése szerint kijelölt, az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szerv által nyilvántartásba vett előadó-művészeti szervezetek.

  

Mindkét konstrukció hozzájárult a területi egyenlőtlenségek és a szociokulturális hátrányok csökkentéséhez, valamint a kulturális intézmények által nyújtott kínálat bővítéséhez, az alapellátás fejlesztéséhez. A projekteket megvalósítóknak vállalniuk kellett, hogy legalább öt, legfeljebb tizenkét nevelési-oktatási intézménnyel együttműködési megállapodást kötnek, ezáltal az együttműködési megállapodások száma megközelítette a kétezret. Az EFOP-ból megvalósult informális és nem formális képzésben résztvevő gyerekek és fiatalok (7-24 évesek) száma 2022. március 23-i fordulónappal összesen455.623 fő volt ( EFOP éves végrehajtási jelentés a 2021. évről. Kézirat, 44. old.).

Az EFOP 3. prioritása adott lehetőséget a Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 2020-ban lezárult EFOP-3.3.3-VEKOP-16 Országos múzeumi és könyvtári központi fejlesztés című kiemelt projektjére. A 2 Mrd Ft pályázati forrásból megvalósult 4 múzeumi és 6 könyvtári kutatás; 9 múzeumi és 4 könyvtári módszertani fejlesztés; 20 múzeumi mintaprojekt több mint nyolcezer iskolás, és 90 könyvtári mintaprogram több mint háromezer iskolás részvételével, ezek adaptációja megtörtént 80 múzeumban és 110 könyvtárban, 5.878 diák részvételével. A disszemináció és a szakmai tapasztalatcsere érdekében 41 múzeumi szakmai módszertani rendezvényt szerveztek (ebből 6 nemzetközi workshop), valamint 103 könyvtári rendezvényt (melyből 11 országos konferencia). Múzeumi területen 10, könyvtári területen 4 akkreditált képzési tematikát dolgoztak ki. A múzeumi területen megvalósult 52 ingyenes, a könyvtári területen 28 ingyenes tanfolyam; továbbá megjelent 29 kiadvány, 12 oktatási segédanyag és pedagógusok számára elkészült 5 online kiadvány.  [6] Külön ki kell emelnünk a szakemberképzést: a továbbképzési programokban 990 fő humán közszolgáltatásokban dolgozó vett részt, a továbbképzéseket 955 fő humán közszolgáltatásban dolgozó végezte el bizonyítvánnyal vagy tanúsítvánnyal.  [7]

Kapcsolódó, hasonló jellegű fejlesztésekre irányuló felhívások is megjelentek: az egykori Emberi Erőforrások Minisztériuma Parlamenti Államtitkárság szakpolitikai felelősségébe tartozó EFOP-3.3.4 A népmese anyanyelvi kompetenciafejlesztő szerepének erősítése az informális és non-formális tanulásban című felhívás célja a hagyományos magyar népmese, a népmesemondás, a mesei gondolkodás és nevelés népszerűsítése, beépítésének elősegítése a kulturális intézmények informális és nem formális szolgáltatási kínálatába. A konstrukció NépmesePontok létrehozásával támogatta a nevelési-oktatási intézmények tanulóinak iskolai foglalkozáson kívüli kompetenciafejlesztését, ismeret- és tudásgyarapítását a kulturális intézmények által megvalósított, a formális oktatást támogató és kiegészítő kulturális neveléssel. NépmesePontokat a 14 ezer lakosnál nagyobb települések kulturális intézményei hozhattak létre, összesen 1,09 Mrd Ft forrásból. Magyarország Kormánya 14 projektet támogatott.

A másik hasonló felhívást a család- és ifjúságügyért felelős ágazat jegyezte: az EFOP-3.3.6 Természettudományos élménypedagógiai programkínálat és természettudományos élményközpontok fejlesztése címmel. A konstrukció azt célozta, hogy a kevésbé fejlett régiókban olyan természettudományos élménypedagógiai programok valósuljanak meg, illetve olyan infrastruktúra álljon rendelkezésre, amelyek hozzájárulnak a természettudományos tárgyak – informális és nem formális tanulással történő – népszerűsítéséhez, a korszerű kísérletközpontú, élményszerű oktatás elterjesztéséhez és ezáltal a természettudományos és műszaki pályák iránti érdeklődés felkeltéséhez. Erre a felhívásra természettudományos ismeretterjesztéssel foglalkozó civil szervezetek pályázhattak, de konzorciumi tagként kulturális intézmények is csatlakozhattak. Az éves fejlesztési keret szerinti teljes forrás: 4,48 Mrd Ft, támogatott projektek száma: 13 darab.

 

3. Az egész életen át tartó tanulás támogatása

Bár az egész életen át tartó tanulás is a koragyerekkorban kezdődik, az európai uniós fejlesztések vonatkozásában a felnőtt résztvevőket értik ide. Magyarországon a kulturális intézmények szolgáltatásai és tevékenységei országos lefedettségűek, hiszen minden településen létezik valamilyen kulturális tevékenység: ott is, ahol például nincs óvoda, orvosi rendelő, vagy akár élelmiszerbolt. Ezáltal az intézmények a felnőttképzés számára nehezen elérhető, kevésbé motivált, akár több szempontból hátrányos helyzetű emberekkel is rendszeres kapcsolatba kerülnek, így lehetőség nyílik a bevonásukra, hiszen a helyi beágyazottság miatt olyan társadalmi csoportokat és egyéneket is elérnek, aktivizálnak, akiket más felnőttképzési intézmények, szociális és munkaügyi szervezetek stb. nem. A Kulttv. kötelezővé teszi, hogy minden településen biztosítsanak valamilyen kulturális alapszolgáltatást, ezzel támogatva „a társadalmi jólétet és a fenntartható fejlődést, elősegíteni az egész életen át tartó tanulást”.

Magyarország Kormánya az 1603/2014. (XI. 4.) Korm. határozattal fogadta el Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiáját. A stratégia egyik beavatkozása a kulturális intézmények szerepének erősítése a felnőttkori tanulásban, azaz a kulturális intézmények élethosszig tartó tanulást segítő programjainak támogatása, a szociokulturális hátrányok csökkentésére irányuló tevékenységek támogatása, hátrányos helyzetűek alap- vagy szakképzésbe történő be- és visszailleszkedésének elősegítése, olvasási, szövegértési és digitális kompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanuláshoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása.

Az EFOP 3. Gyarapodó tudástőke című prioritása rögzítette: „Cél a köznevelésen és felsőoktatáson kívül a kompetenciafejlesztést és az esélyteremtést célzó beavatkozásokkal megalapozni az egész életen át tartó tanuláshoz való hozzáférést, az abban való részvételt, továbbá az ott elérhető képzési tartalmak és szolgáltatások fejlesztése. A 3.3 intézkedés a köznevelésben résztvevőkre, vagy abból lemorzsolódott, de tanköteles korosztályra irányul, míg jelen intézkedés célcsoportját a köznevelésben részt nem vevő ifjúsági és felnőtt korosztály képezi.”

Ennek alapján a felnőttekre irányuló nem formális és informális tanulási programokat az EFOP-3.7.3 Az egész életen át tartó tanuláshoz hozzáférés biztosítása című felhívás támogatta 7,36 Mrd Ft-tal: ebből 129 olyan projekt valósult meg, melyekbe – projektenként – legalább fele arányban hátrányos helyzetű személyt kellett bevonni (pl. fogyatékkal élőt, munkanélkülit, gyermekét egyedül nevelőt stb.).

 

A felhívás az alábbi részcélokat fogalmazta meg:

• alapkompetenciák fejlesztése a nem formális és informális képzési formák és szolgáltatások (pl. távoktatás, e-learning) kiterjesztésével,
• kulturális intézmények egész életen át tartó tanulást támogató tevékenységeinek felmérése és fejlesztése,
• a formális oktatásba való visszatérés vagy belépés elősegítése az egész életen át tartó tanulási tevékenységek által,
• a kultúra bázisán megszerzett készségek hasznosítása a munkaerőpiacra és a társadalmi, ill. közéletbe való visszatérés érdekében,
• új innovatív tanulási lehetőségek és formák fejlesztése és elterjesztése a felnőttek és a képző szakemberek számára,
• kulturális intézmények közötti együttműködések erősítése, hálózatépítés regionális szinten,
• tanulás tanulásának támogatása,
• digitalizált, tanulást segítő kulturális tartalmak (e-gyűjtemény stb.) felhasználási módjainak megismertetése az egész életen át tartó tanulás érdekében,
• állampolgári kompetencia, kulturális kifejezőkészség és a tudományos magyarázatok alkalmazására képessé tétel, anyanyelvi, nyelvi és digitális kompetenciák fejlesztése,
• funkcionális analfabetizmus visszaszorítása.

A nyertes pályázók olyan képzéseket, ismeretterjesztő előadássorozatokat, szabadegyetemeket, alkotótáborokat, klubfoglalkozásokat stb. valósíthattak meg, melyek nem irányultak tanúsítvány és bizonyítvány megszerzésére. Meg kell jegyezni, hogy a felhívás iránt nagy érdeklődés mutatkozott, mert a rendelkezésre álló forrás több mint két és félszeresére nyújtottak be pályázatot.

  

4. Tanulást segítő kulturális infrastruktúra

Természetesen ahhoz, hogy korszerű tanulási, kompetenciafejlesztő programok megvalósulhassanak, szükséges a tanulást segítő kulturális infrastrukturális fejlesztések támogatása. Az EFOP három kulturális infrastruktúra-fejlesztési felhívást jelentetett meg:

• EFOP-4.1.7 A közösségi művelődés intézmény- és szervezetrendszer tanulást segítő infrastrukturális fejlesztései, 
• EFOP-4.1.8 A könyvtári intézményrendszer tanulást segítő infrastrukturális fejlesztései, 
• EFOP-4.1.9 A múzeumi és levéltári intézményrendszer tanulást segítő infrastrukturális fejlesztései.

Valamennyi felhívásban közös elem, hogy az adott szakterület kulturális intézményei pályázhattak tanulási, képzési (pl. tanterem), továbbá szakköri-, csoport- és klubhelyiség kialakítására, illetve az oda szükséges bútorok, eszközök beszerzésére. Emellett mindegyik szakterület esetében speciális infrastruktúra-fejlesztésre is lehetőség nyílt.

Közművelődési intézmények esetében:

• regionális szerepű népi kézműves alkotóház kialakítására,
• regionális szerepű könnyűzenei képző- és tehetséggondozó központ létrehozására,
• zenei próbatermekre.

Könyvtáraknál:

• könyvtárbusz-fejlesztésre,
• digitális laborok kialakítására, valamint a kompetencia- és készségfejlesztést támogató szolgáltatásfejlesztéshez kapcsolódó eszközök beszerzésére,
• könyvtári IKT eszközök fejlesztésére: szerver, képernyő, nyomtató, szoftver, számítógép stb. beszerzésére.

A múzeumok és a levéltárak esetében múzeumi tanulmánytárak, azaz nyilvánosan látogatható, korszerű állományvédelmi és műtárgybiztonsági feltételeknek megfelelő, múzeumpedagógiai foglalkozások megvalósítására alkalmas gyűjteményi raktárak kialakítására nyílt lehetőség. A három felhívás együttes 4,37 Mrd Ft keretösszegéből összesen 117 kulturális intézmény infrastrukturális fejlesztését lehetett támogatni. A fejlesztési igényt jól mutatja, hogy például a közművelődési konstrukcióknál a rendelkezésre álló forrás ötszörösére pályáztak. Az infrastruktúrával fejlesztett kulturális intézményekben az informális és nem formális tanulási programban résztvevők száma évente meghaladta a másfél millió főt.

5. Közösségek fejlesztése 

A kulturális fejlesztések másik nagy területét a közösségek támogatása jelentette. Az EFOP 1. prioritása rögzítette: „A közösségfejlesztés célja a helyi közösségek és ezeken keresztül az egyének önálló cselekvési szándékának és képességének erősítése és a közösségi konfliktusok oldása. Az intézkedés megteremti a TOP közösségfejlesztési beavatkozásainak egységes módszertani alapját, ami egyúttal felhasználható a VP-ben is, amelyhez a helyi fejlesztések eredményességét biztosító képzési és mentorálási hátteret biztosít. A beavatkozás részét képezi továbbá az önkormányzatok és más helyi közintézmények képessé tétele az aktivitásukban megerősített közösségek és kezdeményezéseik befogadására, támogatására, a közösségi aktivitás fenntartására. Az intézmények erre való képessé tétele egyben a helyi fejlesztések fenntarthatóságának garanciája is.”

Az EFOP-1.3.1-15 Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás című kiemelt program 2019-ben lezárult. A projektet három kulturális háttérintézmény valósította meg 3 Mrd Ft forrásból 36 hónap alatt: a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (mint a konzorcium vezetője), továbbá az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. és az Országos Széchényi Könyvtár. A projekt a kulturális intézményrendszer eszközeivel segítette az önkormányzatok, múzeumok, könyvtárak, közművelődési intézmények, civil szervezetek és a lakosság közötti kapcsolatok megerősödését, továbbá nagymértékben hozzájárult más uniós projektek közösségfejlesztő folyamatainak módszertani támogatásához, az aktív közösségek számának növeléséhez. Támogatták a meglévő kulturális közösségek továbbfejlődését, továbbá új közösségek megalakulását: létrejött az országos kulturális közösségfejlesztő mentorhálózat, hiánypótló módszertani útmutatók, online felületek készültek. A szakemberek akkreditált képzési programokat és közösségfejlesztést segítő tananyagokat dolgoztak ki. A projekt keretében végzett tevékenységek követéséhez és a TOP keretében megvalósuló projektek jelentéseinek elkészítéséhez online vezetői információs és monitoring rendszert készítettek. Hagyományteremtő céllal elindult a Közösségek Hete országos rendezvénysorozat. A mentorok 276 konzorciumot támogattak munkájukkal, melynek során mintegy ezer települést értek el, 905 közösség számára tették hozzáférhetővé a projekt által nyújtott lehetőségeket, több mint 2.500 kulturális intézménnyel vették fel a kapcsolatot, 419 közösséget mentoráltak folyamatosan, összegyűjtöttek 177 intézményi gyakorlatot, létrejött 25 közösségi mintaprojekt, s megvalósult 51 képzés 31 helyszínen, melynek eredményeként kiállítottak 1.045 tanúsítványt.

A kiemelt projekt többek között támogatta a helyi szinten megvalósuló közösségfejlesztési programokat:

• TOP-5.3.1 A helyi identitás és kohézió erősítése (támogatottak: települések), 
• TOP-5.3.2 A helyi identitás és kohézió erősítése (támogatottak: megyék), 
• TOP-6.9.2 A helyi identitás és kohézió erősítése (támogatottak: megyei jogú városok).

A kiemelt EFOP-1.3.1 szakmai-módszertani tevékenységgel, mentorhálózattal segítette a helyi projektek sikeres támogatását, melynek köszönhetően közösségi, térségi, települési, illetve településrészi helyi identitást erősítő közösségfejlesztési folyamatok, továbbá a közösségi részvételre épülő tervezési gyakorlatok, szabadidős, bűnmegelőzési, közbiztonsági és közlekedésbiztonsági programok valósulhattak meg (a járványhelyzet miatt a projektek többségét meg kellett hosszabbítani). Összesen 263 projekt valósulhat meg 26,48 Mrd Ft-ból.

Az EFOP-1.12.1 Tematikus együttműködés erősítése az ifjúságügy, egészségügy, közösségfejlesztés és társadalmi felzárkózás terén a Kárpát-medence EU-tagállamaival című konstrukció támogatta a Hagyományok Háza projektjét 0,66 Mrd Ft-tal, melynek során határon átnyúló kulturális rendezvények, programok, hálózati együttműködések, kulturális csereprogramok születtek (fesztiválok, hagyományőrző találkozók, örökségvédelmi akciók, honismereti, közösségfejlesztő táborok). 

A TOP-7.1.1 Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése és helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva című felhívás 37,31 Mrd Ft forrással a 10 ezer főnél nagyobb településen működő helyi akciócsoportok által megvalósított integrált és programalapú helyi közösségi, kulturális projekteket, valamint ezekkel összefüggő infrastrukturális fejlesztést támogatták. A helyi stratégiák kialakítására 99, ESZA-típusú fejlesztésre 1.076, ERFA-típusú fejlesztésre 99 projekt kapott uniós forrást.

Az ezer főnél kisebb lakosú településeken a kulturális-közösségi terek fejlesztésére a Vidékfejlesztési Program (VP) biztosított 3,64 Mrd Ft allokált forrást a VP6-7.4.1 Településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciója, többfunkciós közösségi tér létrehozása, fejlesztése, energetikai korszerűsítés című felhívásból: összesen 132 darab kulturális-közösségi tér újulhatott meg.

  

6. Egyéb kulturális fejlesztések

Két további, „egyéb” kulturális projektre is sikerült európai uniós forrást biztosítani. A KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 Közigazgatási eljárásokhoz kapcsolódó levéltári szolgáltatás fejlesztése című konstrukció a Magyar Nemzeti Levéltár kiemelt projektjeként valósult meg 2,61 Mrd Ft forrásból, melyből a megyei levéltárak közigazgatást támogató elektronikus szolgáltatásait fejlesztették. A VP4-10.2.1-15 A védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának megőrzése című konstrukcióban a Magyar Természettudományi Múzeum konzorciumi tagként vett részt. A nagygomba génbank fenntartásához (Magyarországon a legnagyobb folyékony nitrogénben tárolt nagygombafajok izolátumait tartalmazó gyűjtemény, ami mezőgazdasági, kultúrtörténeti és természetvédelmi genetikai erőforrás) 50,72 millió Ft forrást kaptak.

Fontos megjegyezni, hogy a fentebb vázolt, hazai társfinanszírozással meghirdetett pályázatok mellett úgynevezett közvetlen európai uniós források is rendelkezésre álltak: mint a nevéből is kiderül, az intézmények, szervezetek (vagy akár magánszemélyek) más országok szervezeteivel együtt az Európai Unió által meghirdetett pályázatokra adhattak be támogatási kérelmet. Például a Creative Europe keretében jelent meg A városi, illetve regionális fejlesztés kulturális turizmuson keresztül történő innovatív megközelítése, vagy A kultúra társadalmi értéke, és a kulturális politikák hatása Európában című felhívás.

Szót kell ejtenünk azokról a közös kulturális együttműködésekről, melyeket az Interreg program keretében a határ két oldalán lévő megyék, térségek, települések közösen hoztak létre (például az Interreg Szerbia-Magyarország Program keretében felépült Mórahalmon a szerb kulturális központ, míg Palicson a magyar kulturális központ).

 

7. Összefoglalás 

A kulturális fejlesztésekre a különböző operatív programokból – az éves fejlesztési kereteket tekintve – több, mint 100 milliárd forint (100,31 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatás állt rendelkezésre, s ebből 2.240 projekt valósult meg.

  

3. ábra: Támogatott projektek száma az operatív programokban
(Forrás: A https://www.palyazat.gov.hu/tamogatott_projektkereso alapján készítette Horváth Ilona)

A különböző közművelődési, múzeum-, művészet- és drámapedagógiai projektek változatos tanulási formákkal, azaz szakkörökkel, kulturális táborokkal stb. segítették elő a köznevelés céljainak elérését, továbbá a felnőttek egész életen át tartó tanulását, a közösségfejlesztési projektek pedig a helyi identitás és a társadalmi kohézió erősítését.

 

4. ábra: Források megoszlása operatív programok szerint
(Forrás: A https://www.palyazat.gov.hu/ves-fejlesztsi-keretek alapján készítette Horváth Ilona)

A kulturális intézmények pályázati aktivitása kiemelkedően magasnak bizonyult, hiszen az intézmények, szervezetek a rendelkezésre álló forrás közel háromszorosára pályáztak. A beérkezett nagyszámú pályázat bizonyítja, hogy felhívásaink a valós igényekre reagáltak.
A döntési listák tanúsága szerint nemcsak a nagyobb intézmények, de a kisebb települések önkormányzatai, kulturális intézményei és szervezetei is eredményesen vehettek részt a kulturális ágazat által kidolgozott uniós felhívásokon, egyaránt erősítve a kulturális alapellátást és a kulturális fejlesztéspolitikai célokat.

 

 

Felhasznált irodalom:

• 1603/2014. (XI. 4.) Korm. határozat a Magyar nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia II., Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája, a Köznevelés-fejlesztési stratégia, továbbá a Végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégia elfogadásáról
• 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről
• 2008. évi XCIX. törvény az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól
• Arató Krisztina – Bartal Anna Mária – Nizák Péter (2008): A civil szervezetek tapasztalatai a Strukturális Alapokból finanszírozható projektek pénzügyi lebonyolításában. Civil Szemle 5. szám 79-96.
• Boros Gábor –Pénzes János – Kozma Gábor – Molnár Ernő (2014): A nonprofit szektor szerepe az európai fejlesztési források abszorpciójában - különös tekintettel a legelmaradottabb kistérségekre. Civil Szemle 3. szám 27-46.
• Európai Regionális Fejlesztési Alap: Interreg Románia-Magyarország. A Programról. Elérhető: https://interreg-rohu.eu/hu/program-attekintese-programrol/, letöltés dátuma: 2022.05.13.
• Európai Unió Kiadóhivatala (2012): Az európai unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata. In: EUR-Lex. C 326, 2012. október 26. szám. magyar nyelvű kiadás. Elérhető: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:12012E/TXT&from=HU, letöltés dátuma: 2022.05.30.
• Innovációs és Technológiai Minisztérium: Az Európai Bizottság által elfogadott operatív programok (2014-20). Elérhető: https://www.palyazat.gov.hu/ az_europai_bizottsag_altal_elfogadott_operativ_ programok_2014_20, letöltés dátuma: 2022.05.12.
• Márkus Edina (2012): Fejlesztések a közművelődés területén az Észak-alföldi Régióban. In Erdei Gábor (szerk.): Andragógia és közművelődés Régi és új kihívások előtt a közművelődés az új évtizedben. Debrecen, Debreceni Egyetem
•  Sebők Dóra Valéria (2010): Az Európai Uniós támogatások hatása a nonprofit szervezetek működésére az Equal program vizsgálata alapján. Civil Szemle 3. szám 61-73.  
  

  ---

 [1] Kiss Patrícia: Bevezetés az európai uniós források rendszerébe. Előadás az Önkormányzati Fejlesztések Figyelemmel Kísérése II. kiemelt projekt workshop-on (Noszvaj, 2017. szeptember 21.)

 [2] https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:12012E/TXT&from=HU letöltés: 2022.05.30.

 [3] https://www.palyazat.gov.hu/az_europai_bizottsag_altal_elfogadott_operativ_programok_2014_20 letöltés: 2022. 05. 12.

 [4] A kódszámok a pályázati felhívásokat jelzik.

 [5] Hatályos változat 2022. március 22-től.

 [6] A múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című kiemelt projekt eredményei 2017. február 1 – 2020. január 31. Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum MOKK, 2019

 [7] A részletes eredményeket ld. Bereczki Ibolya – Nagy Magdolna (szerk.): Érték, hatás, változás. Írások A mi múzeumunk kiemelt projekt eredményeiről. Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2020. – 279. old.