Hadházi Rita: Az egész életen át tartó tanulás gyakorlatának megvalósulása Hajdú-Bihar megyében

Absztrakt: A kutatás témája az egész életen át tartó tanulás gyakorlatának megvalósulása Hajdú-Bihar megyében. A kulturális statisztika közművelődési adatai segítségével statisztikai elemzést végeztünk, amely a 2014-2020 közötti időintervallumot foglalja magában. Elemzésre kerültek többek között a képzések, a rendszeres művelődési formák, valamint az ismeretterjesztés.

Abstract: The topic of my study is the appearance of lifelong learning in Hajdú-Bihar county. With the data of cultural education of cultural statistics a statistical analysis was performed covering the time interval between 2014 and 2020. Among other things, trainings, regular forms of culture and the dissemination of knowledge were analyzed.

A kutatási folyamatot és a tanulmány elkészítését a Nemzeti Művelődési Intézet Közművelődési Tudományos Kutatási Program Tudományos Diákköri munkát végzők számára alprogramja támogatta.

Bevezetés

A kulturális statisztika 1438-as közművelődési adatlapja alapján az intézmények által szolgáltatott adatok segítségével másodelemzést végeztünk, különös tekintettel az egész életen át tartó tanulásra, mely területileg Hajdú-Bihar megyére fókuszál. Ennek tükrében elemeztük az évről-évre alakuló létszámadatokat a rendszeres művelődési formák tekintetében az alkotó művelődési közösségek; a képzések; a nem rendszeres művelődési formák tekintetében az ismeretterjesztésre, valamint a klubokra, körökre, szakkörökre vonatkozó rendelkezésre álló adatokat. A statisztikai elemzés a 2014 és 2020 közötti időintervallumot foglalja magában. A kultstat.oszk.hu honlapon éves bontásban bárki számára elérhetőek az elmúlt időszak statisztikai adatai táblázatos formában. Adattisztítás után a számunkra releváns értékeket grafikonokon ábrázoltuk. Korábban többen is foglalkoztak hasonló jellegű elemzéssel, Talata-Dudásnak (2009, 2010, 2011) például közművelődési intézmények szervezeti hátterére, valamint tevékenységére vonatkozóan találhatunk elemzéseit, Márkus (2014) pedig felnőttképzési aspektusból a képzések alakulását tekinti át.

Earl Babbie (2001) szerint a másodelemzés fontos és hasznos, hiszen ennek segítségével költséghatékony módon kereshetünk válaszokat a társadalmi élettel kapcsolatos kérdéseinkre.

1. ábra: Adatszolgáltató intézmények száma Hajdú-Bihar megyében (db) 2014-2020
(Forrás: Saját szerkesztés a kulturális statisztika alapján)

 

Ha az adatszolgáltató intézmények számát tekintjük (1. ábra) az adatok 2014 és 2020 között folyamatos növekedést mutatnak a 2017-es év kivételével, ebben az évben enyhe csökkenés figyelhető meg. A 2014-es évhez képest 62 %- kal növekedett az adatszolgáltatók száma. Ennek oka, hogy az intézmények számára fontos volt a pontos statisztikai adatszolgáltatás, 2014-től ugyanis a különböző pályázati forrásokhoz való hozzáférés feltételei között található az adatszolgáltatási tevékenység. (Gégény:2017)

Képzések

A felnőttképzési tevékenység statisztikai adatainak alakulását elsősorban az OSAP 1665. számú adatlapjában találhatjuk, azonban Márkus (2014) szerint a közművelődésben történő felnőttképzési tevékenység nem teljesen egyértelműen jelenik meg ebben a statisztikában. Az alábbi grafikonokon a 1438-as közművelődési adatlapon található adatokat vizsgáltuk meg. A közművelődési intézmények által folytatott képzések csoportjainak, résztvevőinek számát, illetve többek között a korcsoportonkénti eloszlást tekintettük át.

2. ábra: A közművelődési intézmények által folytatott saját képzések csoportjainak száma Hajdú-Bihar megyében (db) 2014-2020
(Forrás: Saját szerkesztés a kulturális statisztika alapján)

A közművelődési intézmények által folytatott saját képzések csoportjainak számát vizsgálva (2. ábra) hol csökkenés, hol növekedés figyelhető meg. 2015 és 2017 között évről-évre nagy fokú növekedés, míg 2017 után drasztikus csökkenés tapasztalható.

2015-höz képest 2017-re 141%-kal nőtt a képzési csoportok száma saját szervezésben. 2017-hez képest viszont 2020-ra 76%-os csökkenés mutatkozik. Ennek oka a 2020-ban kialakult járványhelyzet, azonban, ha az előző évet, 2019-et nézzük, abban az esetben is 46%-os a csökkenés. 2016 és 2019 között zajlott a Cselekvő Közösségek projekt, melynek konzorciumi vezetője a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (SZNM) – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK). Konzorciumi tagként a Nemzeti Művelődési Intézet is részt vett a programban, amelynek keretén belül számos képzést valósítottak meg, illetve ebben az időszakban zajlott a Nemzeti Művelődési Intézet Közművelődési Foglalkoztatási és Képzési Programja, amelynek VI. periódusa 2019-ben zárult le. Valószínűsíthető, hogy a képzési csoportok száma az előbb említett programoknak köszönhetően nőtt meg.

3. ábra: A közművelődési intézmények által folytatott saját képzések beiratkozottak száma képzési típusonként Hajdú-Bihar megyében (fő) 2014-2020
(Forrás: Saját szerkesztés a kulturális statisztika alapján)

Ha az intézmények által folytatott saját képzésekre beiratkozottak számát egy másik aspektusból, a képzési típusok szerint vizsgáljuk, megkülönböztetünk általános/egyéb képzéseket, melyekhez művészeti, sport, természetgyógyászati, személyiségfejlesztő, egészségvédelmi, mentálhigiénés, helytörténeti, valamint honismereti képzések tartoznak és megkülönböztetünk ezenkívül szakmai képzéseket, illetve nyelvi képzéseket. (www.kultstat.oszk.hu) Az adatok szerint (3. ábra) az általános/egyéb képzések a leginkább meghatározóak a vizsgált időszakban. Az általános célú képzésekre beiratkozottak száma 2017-ben volt a legmagasabb (4823 fő) és 2015-ben a legkevesebb (1376 fő). Az általános képzések után a szakmai képzéseket vizsgáljuk, melyekre 2014-ben iratkoztak be a legtöbben (948 fő) és 2020-ban a legkevesebben (250 fő). Ez az alacsony adat valószínűsíthető, hogy a koronavírus világjárvány miatt csökkent le ekkora mértékben, azonban a vizsgált időszakban a 2017-ben mutatkozó legnagyobb érték után ennek ellenére is csökkenő tendenciát láthatunk. A nyelvi képzéseket tekintve 2014-ben iratkoztak be a legtöbben (262 fő), ezt követően minden évben alacsonyabb ez a szám a vizsgált időszakban. Ennek oka valószínűleg az lehet, hogy a nyelvtanárok és nyelviskolák saját szervezésben bonyolítják le a képzéseiket, amelyek nem kerülnek be a közművelődési intézmények falai közé. Összességében elmondható, hogy 2017 után minden képzési típusnál csökkenés ment végbe.

1. táblázat: A közművelődési intézmények saját képzéseire beiratkozottak száma életkori csoportok szerint Hajdú-Bihar megyében (fő) 2014-2020
(Forrás: Saját szerkesztés a kulturális statisztika alapján)

 

 

Fontosnak tartottuk, hogy az egyes képzésekre beiratkozottak számát korcsoportos bontásban is megvizsgáljuk (1. táblázat). A 15 év alattiak körében látható, hogy 2015-höz képest nagymértékű növekedés következett be 2016-ra és 2017-re, ezt követően csökkent a létszám és 2020-ra a 2014-es érték alá esett. A 15-29 éves korosztályban alapvetően többen iratkoztak be, mint a 15 alattiak esetében, viszont a növekedő tendencia ennél a korosztálynál is 2016-tól vehető észre a 2014-es értékekhez viszonyítva. A 30-54 év közötti korcsoportban 2017-ben volt a legnagyobb létszám a vizsgált időszakban és a kor szerinti megoszlásban is (2182 fő). Az 55 év fölöttiek adatait vizsgálva azt látjuk, hogy 2016-tól 2018-ig növekedett a képzésekre beiratkozók létszáma, ezután pedig 2019-től újra csökkent. Összességében azt láthatjuk, hogy a közművelődési intézmények a 30-54 éves korosztályt tudják a leginkább elérni megyénkben. Valószínűsíthető, hogy ez a korosztály egyrészt igényli a képzési, továbbképzési lehetőségeket, másrészt jellemző lehet a korosztályra a munkahelyváltás is, amely által új képzettségre van szükség.

4. ábra: Együttműködő partnerrel közösen szervezett oktatás, képzés – iskolarendszerű képzések résztvevők száma szerint Hajdú-Bihar megyében 2014-2020
(Forrás: Saját szerkesztés a kulturális statisztika alapján)

Ha az együttműködő partnerrel közösen szervezett oktatást, képzést nézzük (4. ábra), akkor azt láthatjuk, hogy a vizsgált időszakban évről-évre csökken az iskolarendszerű képzésben résztvevők száma 2014-hez képest. 2014-ben számlálható a legtöbb résztvevő (484 fő). Valószínűsíthető, hogy ez az érték azért csökkent szinte minden évben, mert egyrészt az elérni kívánt egyének már megszerezték ebben a rendszerben a végzettségüket, másrészt véleményem szerint népszerűbbek az iskolarendszeren kívüli, kevesebb idő alatt elvégezhető képzések. 

5. ábra: Együttműködő partnerrel közösen szervezett oktatás, képzés – iskolarendszeren kívüli képzések résztvevők száma képzés célja szerint Hajdú-Bihar megyében 2014-2020
(Forrás: Saját szerkesztés a kulturális statisztika alapján)

Az együttműködő partnerrel közösen szervezett oktatás, képzés témakörében a kulturális statisztika kitér az iskolarendszeren kívüli képzésekre is. Ezen adatokat a képzés célja szerint vizsgáljuk a résztvevők száma alapján (5. ábra). Négy képzési cél szerint oszlanak meg a résztvevők: szakképesítést nyújtó, egyéb szakmai, nyelvi, illetve egyéb képzések. Az adatokat tekintve azt láthatjuk, hogy a vizsgált időszakban az egyéb képzések a meghatározóak. 2018-ban vettek részt a legtöbben (4185 fő) 2015-ben pedig a legkevesebben (518 fő) egyéb jellegű képzéseken. Résztvevői sorrendben az egyéb képzéseket az egyéb szakmai képzések, a szakképesítést nyújtó képzések majd a nyelvi képzések követik.

A felnőttképzési tevékenységek visszaesése nemcsak Hajdú-Bihar megyére vonatkozik, hanem országos jelenség. Ez összefüggésben áll azzal, hogy az államilag finanszírozott képzések nagy arányban az államilag finanszírozott oktatási rendszerbe kerültek be, úgymint a szakképzési centrumokba, így az egyéb és nonprofit felnőttképzési szereplők képzési és résztvevői száma jelentősen csökkent.

Rendszeres művelődési formák 

A rendszeres művelődési formák tekintetében megkülönböztetünk művészeti, népművészeti és tárgyalkotó népművészeti csoportokat. Ezen kategóriák további alkategóriákra bomlanak:

• művészeti csoportok: színjátszó-, drámacsoport, vers-és prózamondó csoport; bábcsoport; klasszikus- és modern tánccsoport; társastánc; képző-és iparművészeti csoport; fotó-, film-, videocsoport; kórus, énekkar; könnyűzenei együttes; komolyzenei együttes (szimfonikus, fúvós, kamara, egyéb) egyéb amatőr művészeti csoportok
• népművészeti csoportok, előadóművészet: hangszeres népzenei csoport; népdalkör, pávakör; néptáncegyüttes; hagyományőrző együttes; egyéb
• tárgyalkotó népművészeti csoportok: fazekas; faragó; bőrműves; fonható szálas anyagmegmunkálók; textil; egyéb komplex népi tárgyalkotó csoportok. (www.kultstat.oszk.hu) Elemzésünkben a fő kategóriák szerint vizsgáltuk az adatokat.

6. ábra: Rendszeres művelődési formák- tagok éves átlagszáma Hajdú-Bihar megyében 2014-2020
(Forrás: Saját szerkesztés a kulturális statisztika alapján)

 

 

A tagok éves átlagszáma (6. ábra) a vizsgált időszakban a művészeti csoportokban a meghatározó, a legmagasabb létszám 2015-ben látható (7212 fő), míg a legalacsonyabb létszám 2014-ben volt (4627 fő). A népművészeti csoportok tekintetében azt láthatjuk, hogy 4000-és 5000 fő között mozog 2014-től 2020-ig a résztvevői létszám, mely viszonylag kiegyenlítettnek mondható. A művészeti csoportok magas létszáma a megyében található különböző művészeti tánccsoportoknak köszönhető. A három művelődési forma közül a tárgyalkotó népművészeti csoportok létszáma a legalacsonyabb (1382 fő a maximum érték, 1009 a minimum érték), azonban a résztvevők száma ebben a művelődési formában szinte állandónak látszik. Valószínűsíthető, hogy ugyan alacsony létszámú, de konzisztens réteg foglalkozik tárgyalkotó népművészettel.

Nem rendszeres művelődési formák 

Az ismeretterjesztés, valamint a klubok, körök, szakkörök tevékenységei a nem rendszeres művelődési formák közé tartozik. (www.kultstat.oszk.hu) A lenti ábrán (7. ábra) a résztvevők és az alkalmak számát együttesen kívánjuk megjeleníteni a tudományos ismeretterjesztő előadásokon és a konferenciákon, tanácskozásokon. A függőleges tengely bal oldala a résztvevők számát, míg a jobb oldala az alkalmak számát mutatja. Az adatfeliratok a résztvevők számát mutatják. A résztvevők számát tekintve a tudományos előadásokat vizsgálva azt láthatjuk, hogy 2014-től nagymértékű növekedés következett be, ezzel pedig az alkalmak száma is nőtt. 2016-tól csökken az előadások száma, azonban a résztvevők száma magasabb, mint az előző két évben. 2019-ben látható egy kiugró érték a résztvevőknél (170 642 fő).2020-ban a koronavírus járvány ellenére is többen vettek részt előadásokon mint 2014-ben. A konferenciák, tanácskozások résztvevői kis mértékben változnak az ismeretterjesztő előadásokon résztvevőkhöz képest. 2018-ban 612 alkalommal került megrendezésre konferencia/tanácskozás, azonban ekkor vettek részt a legtöbben (27 948 fő). 

2020-ban a koronavírus járvány miatt a konferenciák többsége is elmaradt vagy online formában zajlott. A résztvevők száma ebben az évben a legalacsonyabb mindössze 6166 fő.

 

7. ábra: Ismeretterjesztés – Résztvevők száma és alkalmak száma szerint Hajdú-Bihar megyében 2014-2020
(Forrás: Saját szerkesztés a kulturális statisztika alapján)

 

8. ábra: Klubok, körök, szakkörök – tagok száma Hajdú-Bihar megyében 2014-2020
(Forrás: Saját szerkesztés a kulturális statisztika alapján)

A fenti ábrán (8. ábra) a Hajdú-Bihar megyében található klubokban, körökben, szakkörökön résztvevők számát vizsgáljuk nyugdíjas, ifjúsági, gyermek és családi szempontból. Az ábrán azt láthatjuk, hogy a nyugdíjas résztvevők száma 2015-höz képest 2016-ra és 2017-re ugrásszerűen növekedett, majd 2018-tól kevesebben veszenek részt mint 2014-ben és 2015-ben. Az ifjúság részvétele hol csökkenést, hol növekedést mutat.

2014-ben vettek részt a legtöbben ilyen alkalmakon (2887 fő), illetve 2018-ban a legkevesebben, mindössze 836-an. E két érték között mozog a részvétel. A gyermekek részvételét tekintve 2014-ben 3516 főnél tetőzik a létszám, ezt követően minden évben kevesebb gyermek vesz részt ilyen alkalmakon. A családok részvételét tekintve azt láthatjuk, hogy 2014-ben vettek részt a legtöbben, ezt követően a vizsgált időszakban csökken a részvételi arány.

A számok alakulását tekintve megállapíthatjuk, hogy a nyugdíjasok vesznek részt a legtöbben klubok, körök, szakkörök alkalmain. Véleményünk szerint ez a szabadidővel lehet összefüggésben, hiszen a nyugdíjas korosztály már nem a munka világában tölti elsősorban az idejét, így több lehetősége adódik a fent említett alkalmakon részt venni.

Összegzés

Véleményem szerint a 2020-ban kialakuló pandémiás helyzet nagymértékben hozzájárult az online megvalósuló képzésekhez, továbbképzésekhez, hiszen a korlátozások miatt nem volt lehetőség kontakt alkalmak megvalósítására. Emiatt az online oktatás olyan új személyeket is bevonzott, akik korábban el sem tudták képzelni az ilyesféle tudásszerzési módszert. Úgy gondolom, a jövőben az eddigieknél is több online képzés fog megvalósulni és széles körben terjedni a leendő tanulók körében, hiszen rugalmas, helytől független.

Az adatok alapján azt láthatjuk, hogy a képzések képzési típusonként történő lebontásában az általános jellegű képzésekre történik a legtöbb beiratkozás, a lakosság az ezen jellegű képzéseket részesíti előnyben.  Összességében tekintve minden évben, hol nagyobb, hol kisebb mértékben, de a képzést befejezők száma alacsonyabb, mint a beiratkozottak száma, ezért lemorzsolódást tapasztalhatunk. 2016 és 2018 között a képzések tekintetében magasabb résztvevői létszámokat tapasztalhatunk. 2016 és 2019 között zajlott például a Cselekvő Közösségek projekt, melynek konzorciumi vezetője a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (SZNM) – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK). Konzorciumi tagként a Nemzeti Művelődési Intézet is részt vett a programban, amelynek keretén belül számos képzést valósítottak meg, illetve ebben az időszakban zajlott a Nemzeti Művelődési Intézet Közművelődési Foglalkoztatási és Képzési Programja, amelynek VI. periódusa 2019-ben zárult le. Valószínűsíthető, hogy a képzési csoportok száma az előbb említett és egyéb más támogatásoknak köszönhetően nőtt meg.

A rendszeres művelődési formák vizsgálata során láthatóvá vált, hogy a művészeti csoportok résztvevői száma a legmagasabb Hajdú-Bihar megyében. Ez a létszám a megyében található különböző művészeti tánccsoportoknak köszönhető. A legalacsonyabb létszámot a tárgyalkotó népművészeti csoportok mutatják. Véleményem szerint az alacsony létszám ellenére ez egy erős magot jelenthet, akik elhivatottak művészetük iránt.

A klubok, körök, szakkörök adatait tekintve a nyugdíjas csoportok a legjellemzőbbek megyénkben. Ennek oka valószínűleg az, hogy a nyugdíjas korosztálynak amellett, hogy van ideje a csoportok különböző tevékenységeihez csatlakozni, szempontként jelenik meg, hogy ezekben a körökben társasági életet is élhetnek.

Kijelenthetjük, hogy a közművelődés az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolható tevékenységeit meg tudta őrizni a pandémiás korszak ellenére is, hiszen 2020-ban a 2019-es adatok több mint felét tudta tartani szinte minden területen. Láthatunk olyan területeket, ahol az online világba való áttérés miatt növekedtek az adatok, például a képzések, konferenciák, ismeretterjesztő alkalmak nagy része is ebbe a kategóriába sorolható.

2019-től a járványhelyzetet megelőzően a folyamatosan csökkenő adatok a szükségszerű társadalmi változásokat mutatják.

Felhasznált irodalom: 

• Babbie, Earl (2001): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest, Balassi Kiadó.
• Gégény János (2017): A közművelődési statisztikai adatszolgáltatók infokommunikációs fejlettsége – változások és változatlanságok. In: Kulturális Szemle, 2017/2. szám. 87-100.p.
• Márkus Edina (2014): Közművelődés és felnőttképzés a statisztikák tükrében. In: Kulturális Szemle. 2014/2. szám 55-69.p.
• Talata-Dudás Katalin (2009): A közművelődés helyzetének alakulása a 2005-ös /2008-as közművelődési statisztika tükrében. Szín, 2009. 14. évf. 5. szám, 4-43.p
• Talata-Dudás Katalin (2010): A közművelődés helyzete alakulása a 2006- 2009-es közművelődési statisztika adatai alapján. Szín, 2010. 15. évf. 5. szám, 4-62.p.
• Talata-Dudás Katalin (2011): A közművelődés helyzetének alakulása a 2006-2010-es közművelődési statisztika tükrében. Szín, 2011. 16. évf. 5. szám, 4-28.p.
• Kulturális Statisztika. Elérhető: (www.kultstat.oszk.hu)