Fekete Rita: Rend a rendezvényben: Recenzió Kerülő Judit – Csatlósné Komáromi Katalin: Közösségi események menedzsmentje című művéről. Tudástár a közösségi művelődésben, III. kötet

A különböző rendezvények és események szervezése életünk szerves részét képezik, emiatt a mindennapjaink során is alkalmazunk rendezvényszervezési technikákat: ha nem is nagyrendezvényeket, de családi összejöveteleket, születésnapokat, különböző közösségi eseményeket mindannyian szervezünk az életünkben. Nem véletlen azonban, hogy egy külön iparág jött létre a rendezvényszervezéshez kapcsolódóan, hiszen egy nagyobb esemény megszervezése komplex, nagy tudást és fontos kompetenciákat igénylő feladat, amelyeket tanulni és fejleszteni kell. A közművelődési hivatás tevékenységei során is gyakran találhatjuk szemben magunkat rendezvényszervezési feladatokkal, amelyek elemeit el tudjuk sajátítani a munka alkalmával.

Ennek az elsajátítási és tanulási folyamatnak az igényére született meg a Közösségi események menedzsmentje című mű Kerülő Judit és Csatlósné Komáromi Katalin tollából, amely a Nemzeti Művelődési Intézet által kiadott Tudástár a közösségi művelődésben című kötetsorozat harmadik kötete. A kötetsorozat célja, hogy tananyagként szolgáljon, valamint tanulást segítő anyagokat biztosítson azok számára, akik a közművelődési képzések valamely szintjén bekapcsolódtak a tanulási folyamatba, illetve azok számára is elérhetővé váljon, akik autodidakta módon kívánják elsajátítani az egyes tartalmakat, ismereteket, kompetenciákat.

A kötetsorozat egységes borítója a Nemzeti Művelődési Intézet színvilágában azonnal magára vonzza a tekintetet a színes, hagyományőrzés és közösségi események tematikájában készült fényképekkel, ezzel is azt érzékeltetve az olvasóval, hogy egy igazán sokszínű és tartalmas, emberekkel és közösségekkel kapcsolatos kötetsorozat olvasójává válhat. A Tudástár a közösségi művelődésben kötetek online formában érhetők el, mindazonáltal limitált számban találkozhatunk vele nyomtatott verzióban is az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. kiadásában. Mint mindegyik kötet, a szóban forgó 141 oldalas kötet is széles és hiteles szakirodalmi háttér feldolgozásával készült, amely tovább erősíti a hitelesség és megfelelő tananyag tényét.

Manapság egyre nagyobb relevanciáját tapasztalhatjuk a rendezvényszervezésnek, amely területtel már több szerző is foglalkozott mind a hazai, mind az idegen nyelvű szakirodalmakat tekintve. Érdemes kiemelni Judy Allen: A rendezvényszervezés nagykönyve című könyvét, amelyben a szerző a rendezvényszervezést egy élő színpadi előadáshoz hasonlítja, amikor is kötélen táncolunk védőháló nélkül: elsőre kell sikerülnie a rendezvénynek, nincs főpróba és nem lehet újravenni a jelenetet – nem úgy, mint egy filmforgatás során (Allen 2010:25). A rendezvényszervezés nagykönyve leginkább amerikai rendezvények példáját és szabályait hozza, azonban a magyar kiadásban Görög Ibolya által magyar példákat is olvashatunk a könyvben többek között a magyar szokásokhoz, elvásárokhoz és feltételekhez kapcsolódóan. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy a Kerülő Judit és Csatlósné Komáromi Katalin által írt Közösségi események menedzsmentje című kiadványnak nagyszerű kiegészítése lehet A rendezvényszervezés nagykönyve számos gyakorlati példájával, check list-jeivel és tippjeivel.

Ahogyan azt Márkus Edina is leírta a kötetsorozatról írt recenziójában, a kétszerzős kötetek mindegyike ötvözi magában az elméleti és gyakorlati tudást, ez Kerülő Judit és Csatlósné Komáromi Katalin: Közösségi események menedzsmentje című művénél sem történt másképp: egy elméleti és egy gyakorlati szakember összefogásával született meg a harmadik kötet is 2018-ban, amely a szakma számára hiánypótló, nagy jelentőséggel bír, hiszen a különböző képzések alkalmával a kötet tananyagként is használható, amely nem csak elméleti alapokon nyugszik, hanem gyakorlati elemekkel is kiegészül: feladatok részletes kidolgozásával, esetpéldák bemutatásával válik a kötet a tanulás szerves részévé. Ezáltal a kötet felépítése is kettős: egy elméleti és egy gyakorlati részből áll. A mű jól strukturált, a fejezetek kellőképpen elkülönülnek egymástól, amelyek még világosabbá teszik a szöveget és annak megértését. A gyakorlati rész oldalai egy keretet kaptak a kötetben, amely még inkább szemlélteti a két nagy fejezet elkülönülését egymástól. Ennek ellenére mindazok az ismeretek, amelyek az elméleti részben fellelhetők és elsajátíthatók, szükségesek a gyakorlati feladatok megoldásához és elvégzéséhez.

A kötet nagy hangsúlyt fektet a fogalmak tisztázására, amelyek az alapját adják a megfelelő és kollektív megértésnek. Fontos, hogy egy-egy fogalom alatt ugyanazt értse a szerző és olvasó, így lesz egységes a szakmai tudás átadása és hasznosíthatósága. Ezt a mű jól alkalmazza, hiszen Kerülő Judit és Csatlósné Komáromi Katalin kötete is a rendezvényszervezés és rendezvényszervező fogalmi meghatározásával kezdődik, majd kitér arra is, hogy milyen egy jó rendezvényszervező, milyen készségekkel, képességekkel kell rendelkeznie. A jellemzők és készségek után bemutatja a kötet a rendezvényszervezés folyamatát, amely három fő szakaszból áll: az első szakasz a tervezés és előkészítés, a második szakasz a megvalósítás, amely „nem egyéb, mint a megszervezett program fegyelmezett végrehajtása” (21. o.). A harmadik fázis pedig a rendezvény utáni feladatokat foglalja magába, a zárást és értékelést. Ezután a rendezvények különböző típusai szerint strukturálják a kötetet a szerzők: a kulturális rendezvények szempontjából mutatják be a rendezvényszervezés folyamatait, valamint azokat a jogszabályokat felsorolásszerűen, amelyek meghatározzák a rendezvények és azok szervezésének törvényi kereteit, majd rátérnek a tudományos rendezvényekre, művészeti témájú rendezvényekre, illetve a komplex rendezvényekre is.

A tudományos rendezvényeket bemutató fejezeten belül teljesebb képet kaphatunk a konferencia-, ismeretterjesztő előadás- és vetélkedőszervezésről is, amelyekben közös, hogy „céljuk a résztvevők szakmai ismereteinek bővítése, egy-egy tudományos probléma megoldása, megvitatása, elemzése. Mindezek mellett további fontos szempont a szakmai kapcsolatok kiépítése, ápolása, szakmai szervezetek működésének, tevékenységének megismertetése.” (24. o.) A kiállítások és komolyzenei koncertek szervezésébe nyerhetünk betekintést a művészeti témájú rendezvényekről szóló fejezetben. A művészeti célú rendezvények „célja a művészet területén történő ismeretszerzés, a kikapcsolódás, szórakoztatás és művészi élmények megszerzése.” (37. o.) Továbbá a kötetben egy kisebb fejezetet szenteltek a szerzők a gyermeknapokról a komplex rendezvények kapcsán, amelyek „több dolog együttes megvalósítását tűzik ki célul,” (41. o.) hiszen nagyon változatosak, sokszínűek lehetnek ezek a komplex rendezvények.

Mindezen rendezvényekre és egyes pontjaira példákat is ismertet a szerzőpáros, amelyek még inkább elősegítik a könnyebb megértést. A példákon túl számos praktikus, gyakorlati kiegészítés, javaslat és tipp, szabály fogalmazódik meg a kötetben, mindezek pedig fogalommeghatározásokkal egészülnek ki, így alkotva komplex, egész ismeretanyagot.

Az elméleti rész után 20 gyakorlat következik, amelyek mind tantermi vagy otthoni feladatok, kiscsoportos, plenáris vagy egyéni feladatmegoldást igényelnek. Leírják a gyakorlati feladat célját, célcsoportját, a módszereket, a szükséges eszközöket, részletesen ismertetik a feladatot, az értékelés lehetséges módját, a speciális körülményeket és a konklúziókat is, így ezek a gyakorlatok bármikor könnyen alkalmazhatók a tanulási folyamat során gyakorlásként.

A gyakorlati fejezet második részeként 10 jó gyakorlat és esetpélda bemutatása történik: témakör, módszer és időtartam bemutatása után a feladat és a megfigyelési szempontok leírását olvashatjuk, majd ezután következik a konkrét esetpélda, amelyekhez közművelődési szakemberek, illetve A Művelődés Háza és Könyvtára gyakorlataiból, valamint különböző szakirodalmi anyagokból, cikkekből merítenek forrásokat, amelyek valamilyen esemény bemutatására fókuszálnak. Ennek segítségével konkrét, megvalósult gyakorlati példákon keresztül értelmezhetjük a közösségi rendezvények szervezésének és menedzsmentjének kérdéseit.

Ezután 32 tanulást segítő kérdést tesznek fel a kötet szerzői annak érdekében, hogy ellenőrizhessük tudásunkat, könnyebben elsajátíthassuk a rendezvényszervezéshez köthető ismeretek. Ezek a kérdések és feladatok változatosak, nem csak a konkrét ismeretekre vonatkozó kérdéseket tartalmazzák, hanem a megértést is elősegítik, például két fogalom közötti különbség tételével, érveléssel, indoklással, véleményformálással.

Mindezek megerősítik azt a tényt, hogy a kötetek tananyagnak készültek, annak tökéletesen megfelelnek, hiszen közérthető, világos megfogalmazással, jól tagolt egységekkel segítik a tanulási folyamatot, nem kizárólag a Közösségszervezés BA, Kulturális mediáció MA vagy Közösségi művelődés tanára OMA egyetemi szakok keretein belül, hanem minden olyan szakmai képzés során, amelyek elvégzése után kapcsolatba kerülhetünk különböző témájú rendezvényekkel és eseményekkel. Így lehet rend a rendezvényben: rendszerben, komplex gondolkodási folyamat által létrehozott események szervezésével, amelyek elősegítik a közösségi élet sokszínűségét és tartalmában való megerősödést is.

Felhasznált irodalom:

• Allen, Judy (2010): A rendezvényszervezés nagykönyve, Akadémiai Kiadó, Budapest
• Kerülő, Judit – Csatlósné Komáromi Katalin (2018): Közösségi események menedzsmentje. [Tudástár a közösségi művelődésben sorozat II. kötet], Budapest, NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft.
• Márkus, Edina (2018): Recenzió a Nemzeti Művelődési Intézet Tudástár a közösségi művelődésben című sorozatáról. In: Kulturális Szemle, 10. szám. Nemzeti Művelődési Intézet