Fűzi Bernadett: Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem kollégistáinak aktivitása a rendezvények tükrében

Szakirodalmi áttekintés

Az egyetemi élet és a vele járó tényezők elméleti áttekintése

A dolgozatom elsősorban az egyetemi élet és ezen belül is a kollégiumoknak a helyzetével fog foglalkozni a rendezvényekre való kitekintéssel, így az első jelenség, amelyet fontos megemlíteni a kollégium, valamint annak a szerepe a fiatal társadalomban. Novák János úgy írja le, hogy „egy kollégium, a nevelési funkciók mellett komoly szociális funkciókkal is bír” (Novák 2017:316). Egy olyan kollégiumban, amely az egyetemeken előfordul természetesen már nem olyan nevelési célzat a fő, mint a nevelők által megteremtett folyamatok, hiszen az egyetemeken már nem jellemző a nevelőtanár jelenléte, hanem az önállósodás folyamata kezdődik el ebben az időszakban. Fontosnak tartom kiemelni a középiskolai és az egyetemi kollégium különbözőségeit, hiszen napjainkban gyakran asszociálhatunk középiskolai intézményre, hogyha csak a „kollégium” elnevezésként hivatkozunk rá. Az értelmező kéziszótárban is így találhatjuk meg a megfogalmazását, miszerint: „Diákotthon egyetemi, főiskolai hallgatók vagy középiskolai tanulók számára.”, (Bárczi 2023) valamint a kéziszótár segítségére hivatkozva magyaráznám a kollégista megfogalmazást is, amely egyszerűen megfogalmazza azon hallgatókat, akik „Kollégiumban lakó diák, valamely kollégium tagja” (Bárczi 2023), jelen esetemben pedig dolgozatom úgyszintén az egri egyetemi kollégiumokkal kíván foglalkozni, valamint azon belül is egyetemünk négy kollégiumának kollégistáival.

A hallgatók, mint egyetemista személyek, azon réteg, akik nagyobb eséllyel válhatnak közösséggé abban az adott időszakban, amikor életvitelszerűen ott tartózkodnak a kollégiumban vagy csupán az egyetem területén. „A hallgatótársadalom belső struktúrája megközelíthető abból a szempontból is, hogy a hallgatótársadalmat alapvetően valamilyen közösségnek vagy „közösségkezdeménynek” fogjuk-e fel.” (Pusztai 2010:102) A kollégista hallgatók szeretnek közösségeket kialakítani és részt venni bennük más egyetemi hallgatókkal, amely nem korlátozódik le csupán a kollégiumban élő társaikra.

Szobatársak

A világirodalom, valamint már csupán a magyar irodalom is számos képet mutat be a szobatársak jelentőségéről. Hegedűs Géza úgy mutatta be Friedrich Hölderlin egyetemi életére vonatkozó kitekintését, hogy úgyszintén megemlítette benne kollégiumi éveit, amelyben kitér arra, hogy milyen fontos és döntő jelentőséggel bírt az ottani két szobatársa (Hegel és Schelling) a későbbi egész életére. (Hegedűs 2023) Egy húsz évvel későbbi interjúrészletben is megjelenik ugyanezen bevallás, amely leírja, hogy „Már a felvételi során megfogott a Collegium egyedi légköre, majd a GóJatáborban teljesen egyértelművé vált, hogy jó választás volt. Itt ismerkedtem meg egyik szobatársammal, Anettel, akinek köszönhetően egy biológussal és egy spanyol szakos bölcsésszel költöztem össze.” (Benyó-Horváth 2014:19-20). Számos beszámoló és könyvrészlet szól arról, hogy milyen hatással volt a kollégium légköre ismertebb vagy kevésbé ismert személyekre és gyakran arról számolnak be, hogy ebben nagy szerepet játszott a szobatársak személye. A Campus – lét kutatásban ugyancsak megjelenik a szobatársak, valamint a lakótársak jelentősége, azonban itt már olyan szempont is képbe kerül, amellyel én is foglalkozni kívánok, amely az aktivitással, hozza összefüggésbe a két tényezőt, hiszen a hallgatók számára fontos, hogy az egyetemi évei alatt ne egyedül éljenek annak érdekében, hogy közösségi élményt tudnak formálni önmaguk számára. (Dusa 2014) Szakmai kutatások feltételezik, hogy több olyan személy is megjelenik egy hallgató életében, aki végigkíséri az egyetemi éveit valamilyen formában. Ilyen eredménnyel született szakirodalom például leírja, hogy „a lakásforma egyrészt a kapcsolathálót erősen befolyásolja, másrészt tudatos elkülönülésre is használják a hallgatók. Az alanyok közül négyen éltek (legalább átmenetileg) kollégiumban, baráti kapcsolataik egy részét is itt alakították ki.” (Dusa 2014:22). Így négy szakirodalom segítségével jutottam arra az alapvető következtetére, hogy a szobatárs egy fontos szereplő a hallgató életében. Fontos tudni, hogy napjainkban már egyre inkább gyakori a praktikus helykihasználás jegyében a több szobatárs fenntartása az egyetemi kollégiumokban. Egyetemünkön például gyakori az apartmanosított elrendezés, amely azt jelenti, hogy 6 lakótárs található meg egy blokkban és ők vannak kettesével elhelyezve szobánként. Valamint gyakori a 4 fős szobák elrendezése is és a három fős szoba is megjelenik az egyetemünk kollégiumainak felépítésében. Így a kutatásom során a szakirodalmi alapokat összevontam egyetemünk adottságaival, valamint a rendezkezésemre álló adatokkal és arra keresem a választ, amely az első hipotézisem alapja, mely megfogalmazza, hogy: „A kollégista hallgatók sokkal nyitottabbak és aktívabbak a kollégiumban megrendezett rendezvények tekintetében abban az esetben, hogyha több szobatárssal rendelkeznek.”

Egyetemi hallgatók aktivitásból fakadó különbözőségei

A közösség három lefontosabb és leggyakoribb megközelítése Vercseg Ilona kutatásai alapján megfogalmazott elmélete szerint a hely, az érdeklődés és a szellemi, valamint lelki közösségek. Ezen megfogalmazás szerint a lokalitás hatással van a közösségek formálódására, csakúgy, mint az érdeklődési kör hasonlósága, valamint a szellemi közösségekben megjelenő közös értékrend, identitás és cél, amely áthatja a közösségek tagjait. Ezen tényezők sarkallják arra a különböző embereket, egyéneket, hogy egy közösségi érzésnek legyenek a tagjai. (Vercseg 2016) Egyetemi közösségek szempontjából fontos kiemelni a lokalitást és az érdeklődést, hiszen más az érdeklődési köre azon hallgatóknak, akik a társadalomtudományok terén hallgatják kurzusaikat és a későbbiekben ezen területen is fognak elhelyezkedni, valamint más az érdeklődési kör abban az esetben is, hogyha az adott hallgató a reál tudományok területén folytatja a tanulmányait.

„A hallgatók életmódja, életritmusa jelentősen eltér a társadalom átlagos jellemzőitől. Ennek oka nem csak abban keresendő, hogy a populáció társadalmi háttere, értékrendje partikulárisnak tekinthető, hanem abban is, hogy a diákévek teljesen eltérő kötöttségeket követelnek az egyéntől, valamint nagyobb szabadságot biztosítanak a lehetséges tevékenységi körök kiválasztásakor és megvalósításakor.” (Bornemissza 2008:121) Azon hallgatók számára, akik a társadalomtudományok területén tanulnak a hétköznapok során, egyetemi kurzusaik alkalmával is megkaphatják azt a fajta motivációt, amely a társadalmi és a közösségi életet segíti elő, ezzel növelve a hallgatói aktivitást a rendezvényeket illetően.

Ennek kapcsán fogalmaztam meg második hipotézisemet is, amely szerint „A kollégiumban lakó hallgatók, akik humán területeken folytatják tanulmányaikat, tehát ilyen például: a bölcsészettudomány, pedagógusképzés, tanárképzés és társadalomtudomány – ezen hallgatók sokkal valószínűbb, hogy aktívabb részt vállalnak az egyetem közösségi életében.”

Egyetemi közösségek

A hallgatók, mint egyetemista személyek, azon réteg, akik nagyobb eséllyel válhatnak közösséggé abban az adott időszakban, amikor életvitelszerűen ott tartózkodnak a kollégiumban vagy csupán az egyetem területén. A közösségek kialakulása és a jó közösségek kialakulása is két különböző folyamat, egyetemi közösségek tekintetében nincs szakmai közösségfejlesztő, aki figyelné és igazgatná a folyamatot, itt ezen a szinten a Hallgatói Önkormányzat jelenik meg ebben a feladatkörben, valamint a kollégiumok szintjén a kollégiumi bizottság, így általuk jönnek létre a közösségek és a segítségükkel formálódnak. „A közösség szintjén a részvétel már az egymás és a közösség ismeretét és azon belüli kapcsolatait is jelenti. Jelenti továbbá az egymás iránti bizalmat, a kölcsönös támogatást és szolidaritást, a közös normákat és a viszonosságot. A részvétel magas aránya jó indikátora az egészséges, jól működő közösségeknek.” (Vercseg 2020:36) Fontos, hogy a sok ember megmozgatása már lehet egy alapja a jó közösségek kialakításának, azonban a későbbiekben ez még egy összetettebb feladat, hogy összeszokott, jól funkcionáló közösségek alakuljanak ki.

A közösségek kialakulása egy időigényes folyamat és többféle közösség is létezik, amelyeknek mindig más – más az összetételük, tekintve a közös célt és a hozzájuk tartozó embereket. Ilyen közösségek kialakulhatnak az egyetemi évek során is, valamint a későbbiekben is fennmaradhatnak. A kialakulása is lehet több okból kifolyólag, jelen esetben a hallgatókat egy egyetem, vagy kollégium köti össze, amelyből több közös pont is kialakul a későbbiekben, vagy megjelenik alapból is. „…a közösség az emberek olyan együttese, amelyet a következő négy tényező köt össze: közös érdek, közös cél, közös értékrend és a fenti három tényező meglétének tudata, vagyis a „mi” - tudat. A közösségeket más oldalról is értelmezve viszont belép a jellemzők közé a földrajzi tér. A társadalomtudományok felől érkező definíciók gyakran próbálják konkretizálni azzal egy létrejött és működő közösség értelmezését, hogy térben is azonosítóvá teszik azokat, leginkább a lokalitás szintjén.” (Horváth 2020:106)

A folyóiratban említett „mi” tudat kialakulásához szükséges tudatosítani jelen esetben a hallgatókban a közösség érzését, amellyel foglalkozni kíván a harmadik hipotézisem, mely szerint: „Azok a hallgatók, akik több rendezvényen vesznek részt, jobban szeretnek kollégiumban lakni”, valamint negyedik hipotézisem, amely kimondja, hogy: „Az a hallgató, aki még jelen pillanatban is tagja egy otthoni közösségének kevésbé vagy egyáltalán nem aktív az egyetemi kollégiumban megrendezésre kerülő rendezvényekben.” Ezen állításokat az előzőekben részletezett elméleti kutatásomra alapozva fogalmaztam meg.

Hirdető felületek eredményessége

Közösségi tevékenységek, rendezvények és hasonló programokhoz szükséges a hirdetés és reklámozás, különböző felületek felhasználásával. Ahhoz, hogy az egyetemista hallgatók felfigyeljenek egy – egy eseményre oda kell figyelni napjaink fő reklámstratégiáira, hiszen a fiatalok, így az egyetemisták reklámfogyasztási szokásai a 21. században teljes mértékben megváltoztak az előző évszázadokhoz képest. „miközben a fiatalok „klasszikus” reklámfogyasztása csökken, addig ezzel párhuzamosan „alternatív” reklámfogyasztásuk nő.” (Papp-Váry 2009:46) Erre a kulturális programok reklámozása során is kifejezett figyelmet szükséges fordítani. „A hatásos reklám elkészítésekor tehát fel kell mérni, hogy a fogyasztó milyen belső mozgató erőkkel, azaz motivációkkal rendelkezik az adott termék iránt, majd ezeket a motivációkat meg kell jeleníteni a reklámban mind verbálisan, mind zenében, zörejben, háttérzajban, mind pedig vizuálisan, tehát komplex módon, a reklám minden kommunikációs jellegzetességét kihasználva.” (Molnár 2017:119) Ahhoz viszont, hogy ezen komplex technikákat alkalmazni tudjuk egy reklám létrehozásakor online felületeket kell igénybe vennünk, hiszen a papíralapú hirdetési felületek nem alkalmasak ezen igények és ingerek kielégítésére. Így nagy valószínűséggel a plakátok és ehhez hasonló hirdetési felületek nem is fognak akkora sikert eredményezni, mint egy – egy online felületen megvalósított reklám.

Erre az alapvető feltételezésre térnék ki ötödik hipotézisem segítségével, amely szerint: „A hirdető felületek, amelyek megjelennek az egyetemi és kollégiumi rendezvények kapcsán sokkal hatásosabbak abban az esetben, hogyha a facebook a fő hirdetési tér.”

Szakirodalom összegzése

Úgy gondolom, hogy fontos az eddigiekben felvázolt szakirodalmi áttekintés összefoglalása. A jó közösségek létrejöttéhez mindegyik közösségi megközelítés fontos, azonban fontos megvizsgálnunk, hogy jelen esetünkben ezen tényezők mennyire jelennek meg az egyetemi közösségek szempontjából. Gondolatmenetem pedig a következőre épül: „a közösség 3 leggyakoribb megközelítése tehát: Hely (place), amikor a közösség földrajzi vonatkozásban jelenik meg – lokalitás. Község – Közösség – Szomszédság. Érdeklődés szerinti/választott közösségek (interest/elective) …Szellemi, lelki közösség (communion)”. (Vercseg 2014:111-112) Hipotéziseim több, mint felét erre az elvre építettem fel, hiszen a „Belső, hallgatói szocializációból eredő befolyásoló tényezők” szempontjából összefüggenek. Véleményem szerint mind a három tényező fontos egy egyetemi kollégiumban létrejövő (jó) közösség kialakulásához.

1. táblázat – Koncepcionális modell Forrás - Saját kutatás alapján
(Forrás: önálló szerkesztés 2023)

Az ábra segítségével szemléltetem a kutatásom fő kérdéskörét, amely a kollégisták aktivitására épül, ebből pedig következnek a hipotéziseim, szám szerint öt darab, amelyek két nagyobb témakörön belül helyezkednek el. A belső, hallgatói szocializációból fakadó befolyásoló tényezők szerinti hipotézire, amelyet vizsgál a közösség három leggyakoribb megközelítése is, valamint a külső, otthoni szocializációból fakadó befolyásoló tényezők szerinti hipotézisekre.

A kutatás bemutatása

A kutatásom során primer kvantitatív adatgyűjtést alkalmaztam hipotetikus – deduktív megközelítésben. A kitöltés pillanatában mindegyik kitöltő a négy kollégium egyik aktív hallgatója volt. Online kérdőívet alkalmaztam, amelyet 2022. novemberében osztottam meg a hallgatókkal azokon a platformokon, amelyeket a kollégiumi bizottságok működtetnek, így minden érintett hallgató hozzáférhetett az űrlaphoz. Az Almagyardombi kollégiumból 35 fő, a Leányka úti kollégiumból 38 fő, a Leányka apartmanokból 16 fő és a Segítő Szűz Mária kollégiumból 11 fő töltötte ki a lezárás pillanatában a kérdőívemet. Összesen 707 kollégista hallgató van az egyetemünkön, ami azt jelenti, hogy a kollégista hallgatók 14,1%-a töltötte ki a kérdőívem. Decemberben zártam le a válaszadási lehetőséget és összesen 100 hallgatót foglalt magába, amelynek összességében mindegyike releváns válaszadó volt. Azonban egy kérdésnél sajnos a saját hibámból három válaszadót ki kellett zárnom, amelyre az összegzésben a későbbiekben ki is fogok térni. Ezen kívül nem kellett kizárnom és eltávolítanom sem választ, valamint kitöltéssel kapcsolatos hibát nem észleltem. A kutatási eredményekhez szükséges statisztikai számításokat Excelben végeztem el.

A válaszadók összetétele

A hallgatók közül összesen 67 nő, 32 férfi válaszolt.

1. diagram - A kitöltők életkori feloszlása
(Forrás - Saját kutatás alapján, önálló szerkesztés 2023)

Összességében azon korosztály vett részt a kérdőívem kitöltésében, akiket eredetileg is meg szerettem volna szólítani és az egyetem, valamint a kollégiumok mindennapjait képzik. A legnagyobb százalékkal a 20 éves korú hallgatók jelentek meg a kutatásban és a legkevesebb kitöltéssel pedig a 25 éves korosztály képviseltette magát. Ebből arra is lehet következtetni, hogy idősebb korban már a hallgatók nem választják a kollégiumi szállásokat, vagy már diplomával rendelkeznek és az egyetem életében sem vesznek részt.

A korosztályi adatokkal szoros összeköttetésben áll a hallgatóként töltött évek száma, valamint a kollégiumban töltött idő meghatározása. A kitöltők 45% - a 1 éve tartózkodik az egyetemen, 28 százalékuk 2 éve, 11 százalékuk 3 éve, 10 százalékuk 4 éve, 4 százalékuk 5 éve és 2 százalékuk 6 éve. A kitöltők közül senki sincs jelen 7 évnél több ideje a hallgatói, valamint az egyetemi életben. Összességében a válaszadó hallgatók majdnem fele még csak egy éve cseppent bele az egyetemi éveibe, amely indokolja a korosztályi mérésnél élért magas 20 éves életkort a kitöltők között.

A „Hány éve vagy kollégista?” kérdésre 2 – 2 olyan válasz érkezett, akik 5 és 6 éve kollégiumban élnek. Kilenc hallgató 4 éve lakik kollégiumban, nyolc egyetemista él 3 éve kollégiumban, valamint 19 hallgató 2 éve, 12 pedig 1 éve tartózkodik kollégiumban az egyetemi évei alatt. A legtöbbet adott válasz pedig megint csak a lehetőségek között megadott legkisebb év volt, amely a fél évet foglalja magába, hiszen 48 egyetemista lakik kollégiumban ennyi ideje.

2. táblázat - A hallgatók szakok és karok szerinti megjelenése a kérdőívben
(Forrás: Saját kutatás alapján, önálló szerkesztés 2023)

3. táblázat - Az osztatlan tanári szakok és karok szerinti megjelenése a kérdőívben
(Forrás: Saját kutatás alapján, önálló szerkesztés 2023)

Az első táblázat szakok és karok szerinti eloszlásban is bemutatja, hogy hány kitöltő és milyen szakterületről töltötte ki a kérdőívet. A szakok közül legmagasabb arányban az Osztatlan tanárképzésben résztvevők töltötték ki a kérdőívemet, valamint a karok közül a Bölcsészettudományi és Művészeti Kar töltötte ki. Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen az osztatlan tanárképzésben résztvevő hallgatók egyedi bírálat alapján vannak elhelyezve a karokat tekintve. A Felvi.hu ezen adatokat minden évben összegezve a felvételi ponthatárokkal együtt meghirdeti és a későbbiekben a képzési adatok fülben meg is jeleníti a hallgatók számára. Ezen adatok alapján összeállított kutatási eredményem bővítésére szolgáltak, hiszen a pontos kari eloszlású adatokhoz hozzátartozik az osztatlan tanári képzésben résztvevők eloszlása is, amelyet a második táblázatban szemléltetek. Összességében így az Osztatlan tanárképzésen résztvevő hallgatók 43,75%-a a Bölcsésztudomány – és Művészettudományi Karon, a 12,50% a hallgatóknak az Informatikai Karon, valamint ugyanennyi százalékkal a Természettudományi Karon és a Pedagógiai Karon vesznek részt az oktatásban az egyetemünkön. Három hallgatói kitöltést azonban ki kellett zárnom ebből a kérdéskörből, hiszen a válaszadók 18,75%-a, azaz összesen 3 hallgató nem adta meg pontosan a szakok megnevezését és így nem lehetett elhelyezni megfelelően a kari eloszlásban. Tekintve, hogy csupán az „Osztatlan tanári” szak megnevezését válaszolták, nem részletezve a kutatáshoz szükséges szakpárokat, amely szerint az adott kar szerint be vannak sorolva a hallgatók.

A területi elhelyezkedésük megfigyelésére szükséges elemzéséhez a hallgatóknak két kérdés irányult. Ezekből a válaszadók területi elhelyezkedése derül ki, ezen belül is a települése, amelyről érkezik és a kollégium, amelyben jelenleg is él.

2. diagram: A kitöltők lakóhelyi feloszlása
(Forrás: Saját kutatás alapján, önálló szerkesztés)

Összességében megvizsgálva a kollégiumok kitöltési arányát összesen 623 kollégista hallgató van jelenleg, amely azt jelenti, hogy ennek a hallgatószámnak a 16%-a vett részt a kérdőívem kitöltésében, hogyha a Segítő Szűz Mária Kollégium létszámát nem tekintjük, hiszen az egyetem által fenntartott nyilvántartásban ők még jelenleg nem szerepelnek.

Az interjú bemutatása

4. táblázat – Az interjús kutatásban részvevők hierarchiai elhelyezkedése
(Forrás: Saját kutatás alapján, önálló szerkesztés)

A válaszadók összetétele

Összesen 5 darab interjú készült el, mindegyiket személyes formában megvalósítva. A megkérdezettek mindegyike egyetemünkön tanuló és kollégista hallgató. Ügyeltem a sokszínűségre, így többféle feladatkört ellátó személyek közül választottam ki a megfelelő tagokat. Így sikerült két tagot megszólítanom, egyet a Leányka apartmanokból és egyet pedig az Almagyardombi kollégium tagjai közül. Az Almagyardombi kollégium rendezvényekért felelős tagja is nyilatkozott és a Leányka úti kollégium titkári pozíciót ellátó tagja is. Valamint a kollégiumi referens is adott számomra interjút, mint válasz külön fogom összehasonlítani a kollégiumi bizottsági tagok összesített válaszaival. Így továbbiakban külön fogom vizsgálni a kollégiumi bizottság tagjainak válaszát és a kollégiumi referens által megadott válaszokat, hiszen a bizottsági tagok meghatározottan az adott kollégiumra illeszkedően válaszoltak, a kollégiumi referens pedig rálátással rendelkezik az összes kollégiumra, így mint összehasonlítás fogom használni válaszait. A Segítő Szűz Mária Kollégium egyetlen tagja sem tartozik az interjú alanyok közé, hiszen az egyetemi fenntartás alá tartozik, azonban az egyetemi hallgatói érdekképviseleti munkának nem része, így a továbbiakban sem jelenik meg ezen adatok között.

A kérdőíves kutatás elemzése

Belső, hallgatói szocializációból fakadó befolyásoló tényezők

Az eredmények elemzése során elsősorban szeretném bemutatni a hallgatók aktivitását az egyetemi és a kollégiumi rendezvények tükrében általánosságban, majd pedig a hipotézisek által szeretnék részletesebben kitérni egyéb tényezőkre. Több kérdésem is irányult a hallgatók aktivitására, amely lefedi a rendezvényeken való részvételüket egyetemi és kollégiumi szinteken is, valamint azt is megjelenítem az elemzésemben, hogy ezen rendezvényekről honnan értesülnek a hallgatók.

5. Táblázat – A kitöltő hallgatók rendezvényeken való aktivitása
(Forrás: Saját kutatás alapján, önálló szerkesztés 2023)

A válaszadó kollégista hallgatók közül a legtöbben, még ha nem is sokszor, de „ritkán” kifejezetten nagy arányban szokták látogatni az egyetemi, kollégiumi, valamint egyéb, egyetemet nem érintő rendezvényeket. A legkevesebb arányban azon válaszadók jelennek meg, akik nem, vagy soha nem látogatnak ilyesfajta rendezvényeket. Így megállapítható, hogy a kollégiumban lakó hallgatók 84,33%-a jár valamilyen egyetemi, kollégiumi vagy nem egyetemet érintő rendezvényre. Egyetemi rendezvényre a válaszadók 94%-a szokott járni, kollégiumi szervezésű programra pedig a kitöltő hallgatók 83%-a szokott járni.

6. Táblázat – A kitöltő hallgatók kollégiumi és egyetemi rendezvényeken való részvétele
(Forrás: Saját kutatás alapján, önálló szerkesztés 2023)

Az ötödik táblázatban a kitöltő kollégista hallgatók azon válaszai jelennek meg, amely a kollégiumi, valamint az egyetemi rendezvényeken való részvételüket részletezi. A rendezvények nevével együtt tettem fel a hallgatók számára a kérdést, amely során választ adtak arra, hogy mely rendezvényeken vettek már részt. A leglátogatottabb kollégiumi rendezvény a „Beköltözős buli”, valamint a „Gólyaavató”, egyetemi rendezvények tükrében pedig a „Gólyabál” és a „Szakestek”. A rendezvények gyakoriságát tekintve leginkább évente megrendezésre kerülő rendezvényekről beszélhetünk, azonban vannak kivételek. Évente megrendezésre kerülő kollégiumi rendezvények; a Rémségek kolija, Farsang, Gólyaavató, Beköltözős buli és a Bográcsozás. Egyetemi rendezvények közül ilyen az Eszterházy Csillaga, a Táncramazuri, Nyílt nap, A HÖK levisz a völgybe, a Roma Cooking Night, a Mr. és Mrs. Eszterházy, a szemeszternyitók és zárók, a gólyabál és gólyatábor, felezőbál, valamint az Egyetemi táncház. A többi rendezvény félévenként vagy gyakrabban kerül megrendezésre, hiszen a részvétel indokolttá teszi a gyakori szervezést, avagy nem akkora fajsúlyú rendezvény, amelyet kifejezetten csak évente indokolt megszervezni.

Tekintve, hogy a hallgatók belső szocializációját vizsgáljuk, fontos megfigyelni a hallgatók tanulmányi eloszlását, így egyik hipotézisem alapján is elindulva megvizsgáltam, hogy milyen összefüggésben vannak a karok és a hallgatók aktivitása egymással. Tehát, hogy van – e bármilyen összefüggésben a humán és a reál karokon való részvétel azzal, hogy mennyire látogat egy adott hallgató rendezvényeket.

7. Táblázat – A kitöltő hallgatók karok szerinti részvételi aránya a rendezvényeken
(Forrás: Saját kutatás alapján, önálló szerkesztés 2023)

A karok besorolása egyértelmű, minden egyetemi intézményben karokhoz vannak sorolva a különböző szakok, esetünkben is ezen az elven folytattam a kutatásom, mint amelyet már vázoltam az első és második táblázatomban is. Ott egyértelműen felvázoltam, hogy milyen elosztással dolgozik egyetemünk, ennek alapján pedig két részre osztottam ezen karokat. Humán és reál besorolás szerint vizsgáltam a karokat, amely pontosan azt jelenti, hogy két kar tartozik egyetemünkön a humán részleghez, amelyek a Bölcsészettudományi és Művészeti Kar, valamint a Pedagógiai Kar. A reál részéhez pedig három karunk tartozik, amelyek a Gazdasági és Társadalomtudományi Kar, az Informatikai Kar és a Természettudományi Kar. (A továbbiakban ezen karokra a gyűjtőszavaimmal, tehát „reál és humán” karokként fogok hivatkozni.) Az egyetem nyilvántartása szerint humán karon 331 hallgató tanul, valamint reál karokon 287 kollégista hallgató tanul jelenleg az egyetemen. A válaszadóim eloszlása úgy alakult, hogy 63 fő humán karon lévő kollégista hallgató töltötte ki a kérdőívemet, valamint 34 fő reál karon tanuló kollégista hallgató, innentől kezdve a kutatásom szempontjából ezen számok képezték számomra a 100%-át ennek a résznek a kutatásban. Összesen 51 fő humán területű kollégista hallgató vesz részt valamilyen rendezvényen a válaszai alapján, amely azt jelenti, hogy ez a 81%-a a kitöltő hallgatóknak. A reál területen azonban 29 fő hallgató vesz részt, valamilyen formában a rendezvényeken, amely a kitöltők arányához viszonyítva 85%-ot jelent. Összességében tehát a reál területen tanuló kollégista hallgatók százalékos aránya a több. Azonban itt fontos megemlítenem, hogy például a szociálpedagógia tantárgy, amely jelentős részben leginkább a társadalomtudományokkal foglalkozik, mintsem a gazdasággal, mégis a reál karokhoz van sorolva az egyetem egyedi sajátosságai révén. Így habár kevés százalékkal is, de a reál karok vannak előnyben, nem mondható ki egyértelműen az eredmény, hiszen egyedi besorolás szerint vannak a szakok karokhoz rendelve, így konkrét következtetés sajnos nem vonható le ennek következtében.

Egyéb, belső szocializációhoz kapcsolódó befolyásoló tényezők

Ezen kutatási rész nem szerepel a hipotéziseim között közvetlenül, azonban közvetetten kapcsolódik hozzá, hiszen a kutatásom folyamatában rájöttem arra, hogy a kérdésként feltett „Hány embert ismersz a kollégiumban?” (látásból és baráti szinten is) névvel ellátott rész olyan elemzési lehetőséget biztosíthat számomra a hallgatók aktivitását tekintve, amelyből további adatok szűrhetőek le, ezért került ez az adat az egyéb kategóriába. Így megvizsgáltam, hogy a négy kollégiumot összevetve milyen ismeretséggel rendelkeznek a kollégisták.

8. Táblázat – A kitöltő hallgatók ismeretségi megoszlása kollégiumokra leosztva
(Forrás: Saját kutatás alapján, önálló szerkesztés 2023)

Összevetve az adatokat arra a következtetésre jutottam, hogy az Almagyardombi kollégium hiába kisebb hallgatótáborral rendelkezik összességében pontosan ez a tulajdonsága adja meg azt a privilégiumot a hallgatók számára, hogy több embert tudjanak megismerni a kollégiumukon belül.

Külső, otthoni szocializációból fakadó befolyásoló tényezők

A kollégista hallgatókat nagyban meghatározzák az otthoni tevékenységeik is, azonban az egyetem kezdetével nagyon nagy hatást gyakorolhat egy hallgatóra az egyetem, az új lakókörnyezet és egyéb tényezők is. Összesítve ezen adatokat arra a megállapításra jutottam, hogy azok a hallgatók, akik azt érzik, hogy tartoznak valamilyen közösséghez 2,17% arányban járnak kollégiumi rendezvényekre, amely a legmagasabb arány, hiszen azok, akik csak nem érzik magukat semmilyen közösség tagjának, azok 1,63%-os arányban vannak jelen a kollégiumi rendezvényeken, akik pedig csak „talán” tartoznak valamilyen közösséghez azoknak a százalékos aránya 1,84-el alakult. Így kimondható, hogy a közösséghez tartozás összefüggésben áll a kollégiumi rendezvények látogatásával.

9. Táblázat – A kitöltő hallgatók kollégiumi és egyetemi rendezvényekről való tájékozódása
(Forrás: Saját kutatás alapján, önálló szerkesztés 2023)

A hirdetőfelületek számos formában megjelenhetnek, legyen az online vagy offline tér. A kérdőívemben többféle opcióra is rákérdezek, azonban ezen válaszokból az online felületek állapíthatóak meg csak egyértelműen, az offline nem egyértelműsíthető, hiszen egy hallgató ma már nem feltétlenül csak személyesen beszélhet hallgatótársával. Az ötödik táblázatból azonban az egyértelműen kiolvasható, hogy mind a három rendezvény típusnál a legmagasabb arányban a Facebook-ról értesülnek a hallgatók és ezt követően a kollégiumban lévő ismerősöktől értesülnek a megkérdezett hallgatók, ami egyetemi rendezvényeket illetően 65 kollégista hallgatót, a kollégiumi rendezvények esetében 68 válaszadót jelent. Legkevesebb számmal a TikTok médiafelület került fel a listára, azonban fontos tényező, hogy az egyetemi rendezvények tekintetében egyedül a Hallgatói Önkormányzat által szervezett rendezvények voltak eddig nagy hangsúllyal hirdetve. A nyomtatott offline hirdetéssel is fel lehet kelteni a figyelmét a hallgatóknak annak ellenére, hogy nagyon sok más alternatíva is szerepet játszik napjainkban, azonban a számok tekintetében minden válaszadó jelentős mértékben hivatkozik a „Facebook” által nyújtott hirdetésekre.

Az interjús kutatás elemzése

A négy interjúalany anonim módon szerepel a kutatásomban, egyedül a pozíció és a kor jelenik meg nyilvános adatként róluk. Abban az esetben, hogyha szükség van rá az egyéni válaszok bemutatásánál a beazonosításukat számokkal fogom végezni 1-től 4-ig terjedő skálán, a továbbiakban így ezt a módszert alkalmazom elemzésemben.

A kollégiumi rendezvények szervezése

Minden rendezvény első lépése a tervezés, amelynek szerves részei a bizottság tagjai, a megkérdezettek az interjú során arra a kérdésre, hogy a tervezés maga mit is takar és mik azok a folyamatok, amelyekben részt vesznek; a válaszok vegyesen alakultak. Ebben a kérdéskörben minden válaszadó a saját feladatkörére vetített egyéni feladatait említette és azokat részletezte. Több olyan feladatkör is említésre került, amely más pozícióhoz tartozik, azonban hogyha arról van szó az egyik bizottsági tag kisegíti a másikat. Ez a válasz leginkább azon hallgató részéről érkezett, akik kevesebb ideje tevékenykednek a bizottság részeként. Feltételezem ennek alapján, hogy a motiváció és a lelkesedés az első években sokkal erősebb, hiszen megvan a kezdeti lendület a bizottsági feladatokban.

Ennek nyomán egy kérdés arra irányult, hogy a rendezvények megszervezésének módszertana hogyan alakul a kollégiumi bizottsági tagok által. Itt már egybehangzóan a tagok úgy nyilatkoztak, hogy a megszokott és „jól bevált” programokat részesítik előnyben elsősorban a hallgatók, majd pedig ezáltal a bizottsági tagok is erre fektetnek nagyobb hangsúlyt. Figyelembe véve a kérdőíves kutatásom eredményeit fontos megemlíteni, hogy az itt megfogalmazott interjú válaszok megegyeznek a 100 hallgató válasza által kijött adatokkal.

A kollégiumi rendezvények részvételi arányai

 Azon rendezvények, amelyeknek a látogatottsága kifejezetten magas, minden évben megrendezésre kerülő rendezvényként jelenik meg a kollégiumi repertoárban. Ennek ellenére legsikeresebb rendezvény gyanánt a „Rémségek kolija” lett túlnyomó arányban megemlítve, amely megfelel annak a feltételnek, hogy hagyományos rendezvény, hiszen már 2018 előtt is megrendezték „Koliween” néven futva, azonban a kérdőíves eredmények szerint csak a harmadik legnépszerűbb esemény a felsorolt választási lehetőségek között. Ennek a lehetséges oka, hogy a rendezvényt nem csupán kollégiumi hallgatók látogatják, amelyet a 3-as válaszadóm is feltételezett, valamint tapasztalt. A rendezvényen megjelennek albérletben élők és helyi egyetemi hallgatók is, amely nem feltétlenül a kívánt célközönség a kollégiumi bizottság számára a kollégiumi rendezvények tekintetében, azonban nem zárja ki a más lakhatással rendelkező egri hallgatókat sem a rendezvény. Ezen válaszokat összevetettem és összességében a bizottság tagjai nagyon fontosnak ítélték meg a kapcsolatteremtést a hallgatókkal. Abban az esetben, hogyha kialakul egy olyan kör, aki látogatja a rendezvényeket tovább tudják vinni ennek a hírét és így fellendülhet az esemény reklámozása és jó híre is.

A hallgatók aktivitása kifejezetten megosztó a kollégiumokat illetően, amely már a kérdőív kitöltésében is megmutatkozott. Ebből arra a következtetésre jutottam, hogy külön – külön a részvételi arány eltérő, hogyha egyéni rendezvényekről van szó, azonban abban az esetben, hogyha az összes kollégium szervezésével megvalósul egy – egy rendezvény akkor a hallgatói aktivitás megnövekszik. Ez összefüggésben lehet az előbb említett más lakhatási lehetőséggel rendelkező hallgatók jelenlétével, azonban nem feltétlenül, hiszen a kollégiumon belül megrendezett rendezvények egyénileg is magas létszámmal valósulnak meg. A kapcsolatok alakulása is másképp alakul különböző kollégiumi szinteken, kisebb kollégiumokban nagyobb arányban ismerik egymást a hallgatók, valamint nagyobb létszámú kollégiumban pedig kisebb arányban alakulnak a kollégiumi ismeretségek, amelyet igazol az előzőekben bemutatott kérdőíves kérdésemre érkezett válaszok, valamint annak elemzése is, amelyet a 6. táblázatomban szemléltettem.

A kollégiumi rendezvények sikeressége, problémái

A rendezvények a válaszok alapján pozitív értékelésűek, egy olyan kollégium van, amely nem rendelkezik saját közösségi térrel, amely nagy hátrány a hallgatók számára a közösség kialakításában, számukra más kollégiumok adnak lehetőséget a beltéri programok megvalósítására. Visszatérő válaszként úgyszintén a nagyobb, „összkollbizes” rendezvények kaptak több pozitív visszacsatolást a kollégiumi bizottságból megkérdezettek részéről.

Visszatérő problémaként fogalmazták meg interjúalanyaim a hirdetés formáját is, amellyel az 5. hipotézisem keretein belül foglalkozom. Nem feltétlenül a hirdetés formájára tértek ki a válaszok, hanem a megfelelő időzítésre, hiszen a legtöbb esetben nincsenek időben tájékoztatva a hallgatók a bevallások alapján. Ezen kívül a közös munkamegosztásra is kitért a 2-es és 3-as és részben a 4-es válaszadóm is. A két felmerült tényező egymásra hatással lehet, hiszen a munkafolyamatok leosztásába a hirdetések kezelése beletartozik, amely feltételezi a probléma forrását. A fő negatívum megfogalmazása után pedig az interjú kérdéseim végén megkértem a kollégiumi bizottság megkérdezett tagjait a megoldás megfogalmazására. Itt szerencsére egyöntetűen reflektáltak az előbbiekben megfogalmazott problémára, a hallgatók aktivitását véleményük szerint a hirdetések részletes ismertetése és előre tájékoztatás megoldaná a problémát. A hallgatók ezáltal tudnak tervezni és meg tudnak jelenni a megszervezett rendezvényeken.

Összegzés

Kutatásom során először megmagyaráztam és a szakirodalom által alátámasztottam a hipotéziseimet különböző kutatási eredmények és folyóiratcikkek, valamint könyvrészletek bemutatása által. A kutatások, amelyek segítségemre voltak nagyrészt a 2000-es évek munkái, azonban számos olyan folyóirat és szakmai feljegyzés jelent meg az 1950-es években és annak környékén, amely hozzájárult dolgozatom szakmai hitelességéhez. A hallgatói élet sokrétű és kifejezetten sok szakirodalom próbálja meg ezen rétegeket feltárni, amely foglalkozik a hallgatók tanulmányaival és életvitelükkel. Számba vehetünk szociológiai szempontokat, pszichológiai és neveléstudományi részleteket, valamint ezen szakterületek által külön – külön is vizsgálhatóak az egyetemista, akár kollégista hallgatók aktivitása. A magam részéről a kollégiumban élő egyetemisták aktivitását vizsgáltam több tényező feltárásával összefüggésben. Összesen öt hipotézist tettem fel és ezekre kerestem a választ a kérdőíves kutatásom segítségével és az interjúval, valamint a szakirodalmi elemzésekkel. A szakirodalom szerint a közösségeknek nagy szerepe van egy hallgató egyéni aktivitásában (Fényes-Szabó, 2014), amelyet én is tudtam igazolni a negyedik hipotézisem által. Azonban még számos részlete van ezen kutatási területnek, amely a kutatók számára egy kifejezetten izgalmas és még kevéssé felfedezett területet kínál. Tekintve, hogy dolgozatomban csak egy egyetemre korlátozódott le a kutatási terület, amely alapvetően is csak a magyarországi hallgatók közül 5529 főt jelentett volna maximum a 280 000 összes magyarországi hallgatóhoz képest, 38 egyetemről és 29 főiskoláról. Ezen adatokat figyelembe véve kimondható, hogy az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem egy kisebb egyetemként funkcionál, valamint ezen belül is az 5529 főből csupán 623 kollégista hallgatót számlál, amelynek végül 16,05%-a töltötte ki a kérdőívemet. Ezen adatokat számításba véve kimondható, hogy a kitöltési arányok növelésével, a lokalitás megváltoztatásával összehasonlítható adatokkal több és akár másabb megállapításokra is lehetne jutni ebben a témakörben. Úgy gondolom, hogy azon hallgatók számára, akik a hallgatói érdekképviseletben vesznek részt ezek nagyon hasznos gyakorlati előnyt nyújthatnak, módszertani segítséget adhatnak és első lépésként is szolgálhatnak a tevékenykedő hallgatók számára, akiknek a kollégista hallgatók megszólítása az elsődleges cél.

A kérdőíves primer kutatás eredményeinek statisztikai elemzése által a hipotéziseim felét tudtam igazolni. Logikai felépítés szerint haladtam végig a hipotéziseimmel kapcsolatos témakörökön keresztül, amely azt jelentette, hogy elsősorban a belső, hallgatói szocializációhoz kapcsolódó élettereket vizsgáltam, amelyekkel kapcsolatos a szobatársi viszony, valamint a kollégiumi és egyetemi rendezvények és a tanulmányok. Utána pedig figyelembe vettem a külső, egyetemi élethez nem kapcsolódó otthoni szocializációhoz fűződő viszonyokat a hirdetési felületek tekintetében, valamint az otthonhoz kapcsolódó rendezvények látogatási szokásait tekintve. Ezen a két szálon a kérdőíves kutatási eredményeim hozzásegítettek ahhoz, hogy az öt hipotézisemből kettőt igazolni, kettőt pedig cáfolni tudjak.

A kutatásom második fázisa a statikus interjú elkészítése, annak a kiértékelése és egymással majd pedig a kérdőíves kutatással való összehasonlítás volt. Az interjú során adott válaszok, amelyek a kollégiumi bizottság tagjaitól kerültek begyűjtésre bemutatják a szervezési nehézségeket és ezáltal az ok-okozati hatásokat, amelyek egy – egy rendezvényen megjelenő hallgatói aktivitással lehet összefüggésben. Kiderült, hogy a hallgatók és a hallgatói érdekképviselet szoros összeköttetésben dolgozik együtt és figyelembe veszi a hallgatói igényeket a rendezvények tekintetében. A primer interjús kutatás eredményeivel egy hipotézisem áll összefüggésben, amely az ötödik, az interjús válaszok és a kérdőíves kutatás összevetésével igazolást is nyert.

Abban az esetben, hogyha ezen kutatási témakört tovább vizsgálnám, esetleg más tenné meg akkor a kilátások kifejezetten kedvezőek. Mint említettem korábban számos területről lehet megvizsgálni ezt a kutatási témát, már csak a jelenleg is vizsgált egyetemnél maradva is több irányba lehetne elindulni tovább. Ilyen például a hallgatók aktivitásával kapcsolatos problémáik részletesebb kibontása a hallgatókkal való statikus interjú elkészítése. Azonban a kutatási terület kiterjesztésével még tágabb kutatási téma merülhet fel, hiszen a magyarországi egyetemek összehasonlításával és egy megfelelő mennyiségű reprezentatív szám elérésével megvizsgálható lenne, hogy melyek azok az egyetemek, amelyek kiemelkedő munkát végeznek az egyetemi rendezvények tekintetében a kollégisták körében, valamint az is kiderülne, hogy mely egyetem kollégistái a legaktívabban Magyarország területén és ezen kutatás hozzásegíthetne minket ahhoz, hogy megtudjuk ennek az okát.

Felhasznált irodalom:

• Bárczi Géza (2023): A magyar nyelv értelmező szótára. In: https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/k-359B8/kollegista-37BD5/ Letöltési idő: 2023. 02. 17.
• Bárczi Géza (2023): A magyar nyelv értelmező szótára. In: https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/k-359B8/kollegium-37BD9/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJNVSI6IFsiTkZPX0xFWF9MZXhpa29ub2tfMUJFOEIiXX0sICJxdWVyeSI6ICJrb2xsXHUwMGU5Z2l1bSJ9 Letöltési idő: 2023. 02. 17.
• Beke Pál (2019:336): Méltóságkereső. Lakitelek, NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft.
• Benyó Krisztián és Horváth László (2014:19-20): „Dögészek a filoszterben” I. szakmaibb szemmel. In: Barabás Gergő - Benyó Krisztián - Csörnyei Zoltán - Győri Róbert - Huszár Kristóf - Illés Anett - Lukács Tamás - Mezei Tamás - Stodola Bálint: Dögészek a Filoszterben. Budapest, Komáromi Nyomda és Kiadó Kft., 19-21. p.
• Bornemissza Imre (2008:121): A gazdasági és a kulturális tőke hatása a hallgatói időfelhasználásra In: Iskolakultúra, Vol. 11-18. No. 19. 118-128. p.
• Dusa Ágnes Réka (2014): Közösségek és határok. A külföldi hallgatók esete. In: Fényes Hajnalka - Szabó Ildikó: Campus-lét a Debreceni Egyetemen. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó Debrecen University Press, 11-25. p.
• Dusa Ágnes Réka (2014:22): Közösségek és határok. A külföldi hallgatók esete. In: Fényes Hajnalka - Szabó Ildikó: Campus-lét a Debreceni Egyetemen. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó Debrecen University Press, 11-25. p.
• Hegedűs Géza (2023): Világirodalmi Arcképcsarnok In: Magyar Elektronikus Könyvtár https://mek.oszk.hu/01300/01391/html/ Letöltési idő: 2023.02.17.
• Horváth Csilla (2020:106): A közösség értelmezése, jellegzetességei és területi vonatkozásai In: Köztes-Európa, Vol. 12. No. 28. 103-125. p.
• Molnár Edina (2017:119): A reklámozás mint társadalmi kommunikáció. In: Gradus Vol 4. No.1. 117-122. p.
• Novák János (2017:316) Kollégiumi rendezvényszervezés biztonságtudományi kérdései In: XXII. Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszaka, Vol. 7. No. 1. 315-318. p.
• Papp-Váry Árpád (2009:46): Meghalt a reklám! Éljen a reklám! Gerillamarketing a fiatalok elérésére, különös tekintettel az ambientre. In: Beszteri Béla: Ifjusági jövőképek és életstratégiák globalizálódott korunkban Tanulmánykötet, II., Budapest, MTA Veszprémi Területi Bizottság, 44-51. p.
• Pusztai Gabriella (2010:102): Kollegiális kezek a felsőoktatásban. Az értelmező közösség hatása a hallgatói pályafutásra. In: Akadémiai doktori értekezés http://real-d.mtak.hu/455/4/dc_43_10_doktori_mu-1.pdf Letöltési idő 2023.02.17.
• Vercseg Ilona (2016): Mi a közösség? In: Parola, Vol. 8. No. 9. https://kofe.hu/parola/parola-folyoirat/mi-a-kozosseg/ Letöltési idő: 2022.02.17.
• Vercseg Ilona (2020): Közösség és részvétel. A közösségfejlesztés és a közösségi munka gyakorlatának elmélete. In: https://tatk.elte.hu/dstore/document/1564/Vercseg_K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g%20%C3%A9s%20r%C3%A9szv%C3%A9tel.pdf Letöltési idő: 2022.02.17.
• Vercseg Ilona (2020:36): Közösség és részvétel. A közösségfejlesztés és a közösségi munka gyakorlatának elmélete. In: https://tatk.elte.hu/dstore/document/1564/Vercseg_K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g%20%C3%A9s%20r%C3%A9szv%C3%A9tel.pdf Letöltési idő: 2022.02.17.