A XXXII. Országos Tudományos és Diákköri Konferencia 13. szekciója, a Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi Szekció 2015. április 15-17. között került sorra Debrecenben, amely Konferenciának ezúton a Debreceni Egyetem nyújtott otthont. A debreceni XXXII. OTDK ügyvezető elnöke prof. dr. Pusztai Gabriella egyetemi tanár, ügyvezető társelnöke az Andragógia Tanszék főiskolai docense dr. Juhász Erika, ügyvezető tikára az Andragógia Tanszék egyetemi adjunktusa, dr. Engler Ágnes volt. Hallgatói képviselőként Szabó Barbara Éva, doktorandusz és Izer Boglárka, andragógia mesterszakos hallgatók vettek részt a konferencia szervezőbizottságában.
A Konferencia az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT), az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) fővédnökségével, továbbá a négy szakterülethez (pedagógia, pszichológia, andragógia, könyvtártudomány) kapcsolódó országos hatáskörű intézmények, szervezetek, alapítványok erkölcsi, szakmai, valamint anyagi támogatásával valósult meg.
A tudományos diákköri (TDK) mozgalom a magyar felsőoktatás legszélesebb bázisú, legátfogóbb tehetséggondozási formája, az önképzés, az elitképzés és a tudósképzés színtere. A mestertanárok körül kialakuló TDK műhelyek ösztönző légkörében születtek és születnek meg a tehetséges diákok első tudományos élményei, sikerei. A későbbi doktori képzések előszobájaként is tekinthetünk ezekre a műhelyekre, mert a doktori képzésekre jelentkezők nagy arányban korábban OTDK résztvevők, helyezettek voltak. Bár ez nem feltétele a doktori képzéseknek, azonban az OTDK eredmények a doktori felvételi eljárás során komoly pontszámot jelentenek.
A Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi Szekcióba idén 238 dolgozat érkezett be, amelyek közül a bírálatok után 211 dolgozatot (121 pszichológia, 39 pedagógia, 27 andragógia, 24 könyvtártudományi dolgozatot) prezentáltak a Konferencián a hallgatók. A dolgozatok bírálóinak száma a bírálási időszak alatt folyamatosan növekedett, így a bírálásban összesen 176 fő bíráló vett részt, mivel minden dolgozatot minimum két független, a szerzőket nem ismerő bíráló értékelt, és ha az általuk adott pontszámok között 10 pontnál nagyobb különbség volt, akkor harmadik bíráló bevonására is sor került. A bírálók többségében tudományos fokozattal rendelkező egyetemi, főiskolai oktatók voltak, azonban a szakma képviselői közül is többen bekerültek közéjük. A 13. Szekcióban 22 tagozatban (12 pszichológia, 5 pedagógia, 3 andragógia és 2 könyvtártudományi tagozat) mutatták be a hallgatók munkáikat, amely tagozatok közül mindegyikben osztottak ki I. helyezést. Összesen 62 helyezés és 42 különdíj került kiosztásra a Konferencia záróünnepségén. A legtöbb helyezést és különdíjat a Szegedi Tudományegyetem, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, valamint a Debreceni Egyetem hallgatói szerezték meg. A Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi Szekcióban a pályamunkát bemutató intézmények száma 18 volt, ebből 1 külhoni felsőoktatási, 1 külhoni középiskolai és 1 magyarországi középiskolai intézmény, valamint összesen 30 Kar részéről mutatták be pályamunkájukat a hallgatók.
A XXXII. Országos Tudományos és Diákköri Konferencia 13. Szekciójában közel 30 kulturális, közművelődési témájú dolgozatot prezentáltak a hallgatók. (Pl. Izer Boglárka Noémi: A kulturális közfoglalkoztatás szerepe a karriertervezésben, Farkas Zsolt: Közösség, lokalitás, szívességbank, Trankó Ida Mária: A szécsényi ferences rendi kolostor rendszerváltás utáni visszatérése, és a mai tevékenysége közösségi színtéren, közösségépítő, nevelő munkája, Gulyás Barbara: Közösségi bűnmegelőzés sajátosságai- az egri-modell.) A Nemzeti Művelődési Intézet az egyik fő támogatója volt a Konferenciának, ennek révén a Konferencia záró ünnepségén az Andragógia tagozatban helyezést elért hallgatók az Intézet által ajándékozott zsűrizett népművészeti termékeket kaptak oklevelük mellé.
Az Andragógia altagozatban helyezést elért hallgatók és pályamunkáik a következőek:
Gratulálunk a helyezést elért, de általában a résztvevő hallgatóknak és témavezetőiknek is! A tudományos utánpótlás gondozása minden szakterület kiemelt feladata, hogy ezáltal a felsőfokú szakemberképzést és a szakma tudományos hátterét folyamatosan biztosítani tudjuk.