Kulturális Szemle
Kulturális Szemle a Nemzeti Művelődési Intézet Interdiszciplináris online folyóirata

Újvári Edit: Kulturális és közösségi élet – egyesületi szervezésben A Szeged-Klebelsberg-telepi Polgári Kör Egyesület közösségszervező munkája


2016-12-22

Újvári Edit: Kulturális és közösségi élet – egyesületi szervezésben A Szeged-Klebelsberg-telepi Polgári Kör Egyesület közösségszervező munkája

Absztrakt: A tanulmány bemutatja és ismerteti a Szeged Klebelsberg-telepi Polgári Kör Egyesület munkáját, a helyi hagyományok megőrzését és a közösségi és kulturális programok szervezését. Ez a civil egyesület korábbi hagyományok nyomán 1999-ben kezdte meg a működését. A közösségi házat („Összefogás Háza”) a Szeged Klebelsberg-telepi Polgári Egyesület működteti, és Szeged Önkormányzata támogatja 2014 őszétől. Ez a kulturális és közösségi munka nagyon fontos a helyi lakosság számára, mert abban a városrészben korábban nem volt kulturális intézmény. Abstract: This paper shows and explains the work of the Szeged Klebelsberg Township’s Civil Association, as preservation of local traditions, organization of community and cultural programs. This civil association started its work following earlier traditions in 1999. The community center (“House of Joining”) is operated by the Civil Association of Szeged Klebelsberg Township and it is supported by Municipality of Szeged from the autumn of 2014. This cultural and communal work is very important for local inhabitants because there weren’t any cultural institution earlier in that township.

„A városok hivatása, hogy a nagy, országos feladatokat
a saját különleges helyi szükségleteik figyelembevételével
maguk hajtsák végre, maguk valósítsák meg, ami csak
a helyi viszonyokat ismerő polgárság állandó érdeklődése és
áldozatkész közreműködése esetében lehet valóban áldásos.”

Gróf Klebelsberg Kuno


Szeged egyik kertvárosában sikeres és stabil közösségi élet bontakozott ki a rendszerváltozást követően, amely a lakossági összefogásból meríti erejét, de a múltbeli, 1920-as évek végéhez kötődő hagyományok példaadó ereje is máig meghatározó. Szeged Klebelsberg-telep a város dél-nyugati részén terül el, a körtöltésen kívül, földrajzilag zárt területen, amelyet vasúti töltés, körtöltés, Holt-Tisza szakasz határol el a Szeged más városrészeitől. A terület beépítése csupán az 1920-as évektől kezdődött meg, részben városi bérlakásokból kiköltöző családokkal, de a település arculatát meghatározó tényező a vasutas családok szervezett építkezése volt. (Blazovich 2007)

A trianoni békeszerződés után tízezrek menekültek hazánk mostani határain belülre, így Szegedre is. Az 1920 és 1921-ben többségében a Vajdaságból érkező több száz menekült vasutas család fedett tehervagonokból összeállított szerelvénnyel érkezett a Szeged-Rendező pályaudvarra, amelyek átmenetileg szükséglakásként is funkcionáltak. A Szegedi Új Nemzedék így tudósított a vasutasok törekvéséről a „Bérföldeket kérnek a fűtőházi munkások” című írásában: „A Szeged-rendezőpályaudvari fűtőmunkások…” (Szegedi Uj Nemzedék 1921. június 19.) Végül számos menekült vasutas család – a vasutas önszerveződésnek köszönhetően, mint telekigénylő – a Rendező pályaudvar mögött, az úgynevezett „Hattyason” kapott házhelyeket, 1922-ben megkezdődtek a házépítések. A sikerről így tudósított a Szegedi Friss Újság a „Vasutasok kertgazdasága” címmel: „…a vasúti alkalmazottak nyolcszáz négyszögöles parcellákban kertgazdaságot óhajtanak létesíteni. Háromszáz alkalmazott vesz részt ebbe. (…) A város biztosítékot kér a házak felépítésére vonatkozólag. A házépítő vasutasok azt a biztosítékot elfogadható formában megadják. Ugyanis átalakulnak a vasutasok házépítő szövetkezetté, hogy a várossal jogilag tárgyalhassanak és így, mint testület, egyesült erővel adhassák meg a biztosítékot.” (Szegedi Friss Ujság 1921. június 30.) Az első házak felépítése és az utcák kialakítása Vasutas Házépítő Szövetkezet érdeme volt, amelynek élén Somogyi Károly elnök, főmozdonyvezető állt. 1928-tól a telep látványos fejlődésnek indult. 1928. szeptember 19-én a Vasutas-telep küldöttsége Wéber József tanító és P. Schneider Vencel ferences plébános vezetésével Budapesten felkereste gróf Klebelsberg Kuno kultuszminisztert, Szeged országgyűlési képviselőjét, hogy járuljon hozzá ahhoz, hogy a telep az ő nevét vegye fel, és egyben meghívták a szeptember 30-i telepavató és iskolaszentelési ünnepre. Ezen az ünnepségen vette fel a telep támogatója, Gróf Klebelsberg Kuno nevét.

A városrész közösségi, kulturális és sport életének fellendítését célozva, 1929. december 8-án megalakult a gróf Klebelsberg Kuno-telepi Polgári Kör, amelynekszervezésében jelentős részt vállalt a telepi iskola igazgató-tanítója, Wéber József és a vezető óvónő, Lapping Rózsa. Az alakuló ülést az iskolában tartották, az alapszabályt Dr. Hunyadi János alsóvárosi ügyvéd közreműködésével alkották meg. Az alapszabály szerint az egyesület célja: „A tagok művelődésének terjesztése, hírlapok, irodalmi színvonalon álló könyvtárak létesítése, kultúrelőadások megtartása; Az egyesület hivatalos működésében országos politikával és erre vonatkozó kérdésekkel nem foglalkozik. Az egyesület csakis Szeged városi, illetve a telepen lévő gazdasági kérdésekkel foglalkozhat és minden tevékenységével a Nemzeti eszme szolgálatában kell állania. Az egyesület céljai sohasem lehetnek haza, vagy nemzet ellenesek.” (A dokumentum megtekinthető a Szeged Klebelsberg-telepi közösségi ház helytörténeti kiállításán.) Az egykori Polgári Kör a II. világháborúig sikeresen működött, a telepet élénk közösségi élet jellemezte, majd szocialista rendszer idején nem folytatódhatott a közösségi élet, de a Kör működéséről számos dokumentum fennmaradt, az idősebbek számos emléket megosztottak a fiatalabb nemzedékkel. 1958-tól Hattyas-telep lett a városrész hivatalos elnevezése, amely a két világháború közti korszak egyöntetű negatív megítélésének nyomán a klebelsbergi kultúrpolitikai eredmények letagadásának és a Klebelsberg-tisztelet felszámolásának szocializmus kori szándékát jelezte.

A rendszerváltozás ismét lehetőséget teremtett a múlt emlékeinek és értékeinek felvállalására, a civil szerveződések megalakítására. Már 1991-ben a telep egykori nevének visszaállításáért – 420 aláírással ellátott – kérelmet terjesztettek be a Szeged Megyei Város Polgármesteri Hivatalának Igazgatási Osztályára, majd 1992-ben az önkormányzat a Klebelsberg-telep elnevezés mellett döntött. Az 1992. október 10-i ünnepélyes felavatták a telepi óvoda falán elhelyezett Klebelsberg-emléktáblát

1999. január 21-én az iskola faházában újjáalakult a Klebelsberg-telepi Polgári Kör, melynek szervezésébe a fiatalabb (az 1980-as évek végén a telepre költöző) korosztály is bekapcsolódott. (Klebelsberg-Telepi Polgári Kör Egyesület 2016a)

A hagyományok ápolásán túl a jelenkori feladatok és kihívások megoldása is az alapvető célkitűzések közé került. A politikamentesen működő civil egyesület alapítása óta Klebelsberg-telep fejlesztését, közösségi életének szervezését tekinti legfőbb céljának. 1999 februárja óta Hírharang címmel havonkénti egyesületi kiadvány tájékoztatja Klebelsberg-telep lakosait a helyi programokról, közérdekű eseményekről. (Klebelsberg-Telepi Polgári Kör Egyesület 2016b) Mintegy 15 éven keresztül, telepi művelődési/közösségi ház híján, az iskola ebédlőépületeként funkcionáló „faházban” (barakképületben) zajlottak az egyesületi összejövetelek és kulturális, közösségi programok, majd 2014 őszétől, a már korábban kiürülő iskolaépületet – az Egyesület kérelmének eredményeképpen – a szegedi önkormányzat az Egyesület kezelésébe adta át. Ezzel a helyi közösségi élet új fejlődési szakaszba léphetett, ugyanis az önkormányzat az Egyesületet „preferált státuszú szervezetként” olyan anyagi támogatásban részesíti, amely lehetővé teszi a ház fenntartását. Az Egyesület elnöksége, önkéntes tagjai, valamint a telepi lakosság társadalmi munkával elvégezte a ház felújítását, 2015 februárja óta pedig a Kulturális Közfoglalkoztatási Programnak köszönhetően egy, majd két munkatárs látja el a ház működtetésének mindennapi feladatait, a hagyományos telepi programok szervezését és újabb közösségi események, klubok, tanfolyamok koordinálását. A közösségi ház az „Összefogás Háza” nevet kapta, a ház logóján a telep központjában álló, eredetileg 1929-ben épített, majd többször felújított harangláb, valamint a jellegzetes, klebelsbergi iskolaépület vonásait magán viselő ház látható (ld. 1. kép).

 

1. kép: Klebelsberg-telepi Közösségi Központ logója

Az immár két éve valódi közösségi házként működő intézmény az egyesület elnökségi tagjai és a két kulturális közfoglalkoztatott összehangolt munkájának eredményeként napi programkínálatot biztosít a városrész lakosságának, amelyben minden korosztály megtalálja a szabadidő kulturált, hasznos eltöltésének lehetőségét. (Klebelsberg-Telepi Polgári Kör Egyesület 2016c)

Az 1999 óta folyamatosan megrendezett egyesületi programok között telepi majális, június eleji, a telep védőszentje, Páduai Szent Antal napjához (június 13.) kötődő telepi bál, októberben Klebelsberg-ünnepség és koszorúzás, Idősek Napi ünnepség, decemberben Mikulás-program és telepi karácsony, kézműves foglalkozások, helytörténeti gyűjtések, gróf Klebelsberg Kuno munkásságát feldolgozó vetélkedők szerepelnek. A közösségi ház működésének köszönhetően a helyi Harangláb Nyugdíjas Klub is állandó helyet kapott, valamint heti rendszerességgel baba-mama klub, ifjúsági klub, képzőművészeti kör, sportklubok, hitéleti közösségek találkozói (imakör, zarándokpont), nyelvtanfolyamok és nyugdíjasok számára szervezett számítógépes tanfolyamok indultak be 2015 januárjától. A heti rendszerességű programokon kívül évente több mint 40 rendezvényt szervez az egyesület, az iskolai szünetekben gyermektáborok, nyáron színtársulatok előadásai, koncertek, kiállítások, ismeretterjesztő előadások, Költészet napi ünnep gazdagítják a programkínálatot. Az egyesület tagsága jelenleg 53 fő, rendszeres társadalmi munkát 31 fő vállal, éves nagyságrendben mintegy 900 órában.

A közösségi ház ünnepélyes avató ünnepségén, 2015. június 6-án, az épület egyik termében berendezett állandó kiállítás megnyitására is sor került, melynek címe: „Klebelsberg Kuno munkássága és Szeged Klebelsberg-telep helytörténete”. A kiállításon tablók és tárgyi emlékek foglalják össze a telep 1928-ban induló történetét, a telepi elődök életének jellegzetes elemeit, az iskola történetét, valamint a telep névadójának életútját és oktatáspolitikai eredményeit, ez utóbbiakat Tóth István és Miklós Péter történészek készítették, a helytörténeti gyűjteményt és a tablókat pedig helyi önkéntes csapat állította össze (ld. 2-3. kép).

 

2-3. kép: Képek a Klebelsberg kiállításról

Egy, az 1920-as évek végén felépülő szegedi városrész összetartó lakosainak emléke, egykori pezsgő közösségi élete Klebelsberg-telepen máig példaadó és ösztönző. Napjaink lehetőségeihez igazodva, a helyi lakosság igényeihez illeszkedő, aktív és színes közösségi élet jellemzi Szegednek ezt a városrészét, amelyben ott találjuk a civil szerveződés lendületét, az egyesületi munkát, az önkormányzat támogatását és a Kulturális Közfoglalkoztatási Program biztosítékát az állandó munkatársak jelenlétére és szervezői munkájára. Ezek a tényezők, egymást erősítve, a közösségi és a kulturális élet fejlődését, a lokális kulturális örökség, a hagyományok fennmaradását biztosítják, amely a helybeliek identitásának immár meghatározó elemévé vált.

 

Felhasznált irodalom: