Juhász Erika: Közösségi kulturális műveltségünk

A Kulturális Szemle küldetése, hogy a kultúra széles spektrumán, de elsősorban a közművelődés és a közösségi művelődés témaköreiben, illetve az ezekkel kapcsolatba hozható témákban bemutassa a tudományos relevanciával bíró fontos kutatásokat, tanulmányokat, köteteket és konferenciákat. A Kulturális Szemle témái és szerzői nem csak Magyarország határain belül alkotó szakemberek, mivel a Kulturális Szemle alapítói célul tűzik ki egy Kárpát-medencei magyar Kulturális Szemle működtetését. Ez az interdiszciplináris online tudományos folyóirat így a Kárpát-medence magyar kulturális szakembereinek egy olyan hálózatát kívánja összefogni, akik hisznek a kultúra fontosságában, a kulturális közösségi kezdeményezésekben, és ezt az eszmét szeretnék hosszútávon terjeszteni és fenntartani. Ennek érdekében végeznek elméleti és empirikus kutatásokat, amelyekkel célul tűzik ki a kulturális tevékenységek, intézmények és lehetőségek folyamatos fejlesztését. A Kulturális Szemlébe a tudományos etika betartásával egyaránt publikálhatnak egyetemi oktatók, doktoranduszok, felsőoktatási hallgatók, kutatók, és természetesen a kulturális színtereken dolgozó szakemberek. A kiadás első éveiben elsősorban magyar nyelvű írásokat várunk, a későbbiek folyamán angol nyelvű publikálásra, esetenként angol nyelvű különszámra is lehetőséget kívánunk teremteni, hogy a kultúrával kapcsolatos kutatási eredményeket minél szélesebb körben, nemzetközi viszonylatokban is terjeszteni tudjuk. Ennek a célnak az eléréséért választottuk az online formát is: az elektronikus eszközök segítségével ezek az írások sokkal szélesebb körben el tudnak jutni az érdeklődőkhöz.

Jelen lapszámban a Nemzetközi kitekintésben a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar tanszékvezető főiskolai tanára, Farkas Julianna The ideal of man and behaviour culture in renaissance című angol nyelvű cikkében olyan kérdésekre keresi a választ, mi vezetett a reneszánsz felemelkedéséhez, valamint, hogy miért éppen Olaszországban kezdődött. Németh János István kultúrakutató 5 részes cikksorozatban mutatja be az egész életen át tartó tanulás filozófiai, és neveléstudomány történetét. Jelen lapszámban a cikksorozat első része olvasható.

A Hazai tudományos műhelyben az ország különböző pontjain működő felsőoktatási intézmények oktatói, kutatói, valamint kulturális szakemberek publikálnak. Márkus Edina a Debreceni Egyetem Nevelés- és Művelődéstudományi Intézetének intézetigazgató helyettese a nonprofit szektor hazai helyzetéről ír, különös tekintettel a kulturális célú civil szervezetekre. A fent említett Intézet adjunktusa Takács-Miklósi Márta, valamint a Nemzeti Művelődési Intézet munkatársa Kary József közös cikkükben a minőség kérdését járják körül a közművelődésben. Az Eszterházy Károly Egyetemről Oszlánczi Tímea tanársegéd a közművelődés jogszabályi környezetének változásait, fő irányvonalait mutatja be. Ponyi László, a Nemzeti Művelődési Intézet senior kutató munkatársa és Svidró Ibolya, a Nemzeti Művelődési Intézet junior kutató munkatársa közös cikkükben a közművelődési intézmények és a közösségi színterek beágyazottságát és szerepvállalását ismertetik. Bemutatásra kerülnek az intézményi civil partnerségek jellemzői is. Pusztai Bertalan, a Szegedi Tudományegyetem BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék tanszékvezetője a falusi és a kivárosi fesztiválok életébe nyújt betekintést. A fesztiválok megszervezésének lépéseit figyelhetjük meg a szokásoktól a szervezett eseményeken át a helybeliek kiábrándulásáig. Szente Béla, a Csabagyöngye Kulturális Központ igazgatója Konferenciavonattal Szárszóra című 3 részes tanulmányának második részében az előző cikkben megkezdett gondolatmenet kibontását folytatja.

A folyóirat Junior kutatóműhely rovatában Kovácsné Biczó Klaudia Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatójának cikkében a társadalmi tőkét mutatja be, és megjelenését egy kistelepülés közösségi művelődésében. Marosán Gréta a Debreceni Egyetem hallgatója a külföldi hallgatók korlátait ismerteti a kulturális események látogatásakor.

Könyvajánlatként Benkei-Kovács Balázs a Nemzeti Művelődési Intézet munkatársa Rivero Moreno és Luis - Rivas Miguel Cultural Heritage as a driver for branding the contemporary city című angol nyelvű könyről írt ismertetője olvasható.

A Tudományos konferenciák keretében a 2019. év májusában Egerben megrendezett HuCer konferenciáról számol be Deák Orsolya, a Nemzeti Művelőédsi Intézet munkatársa.

A kulturális szakma alapítója, Durkó Mátyás professzor úr is gyakorta mondta a fontos eszmék terjesztése kapcsán az örök igazságot: „Aki felteszi a kolompot, az rázza is!” A kulturális szakma megerősítéséhez szükség van olyan tudományos folyóiratra, amely küldetéséhez illeszkedően a Kárpát-medence számos kutatóját tudja egyesíteni, és folyamatos kutatásra, és kutatási eredményei publikálására buzdítani. Ezt a célt már a szerkesztőbizottság összeállításánál és későbbi bővítésének lehetősége kapcsán is szem előtt tartottuk. Ezáltal érhetjük el azt, hogy ez a folyóirat ne egy-egy szűkebb kutatócsoport nyilvánossági fóruma legyen, hanem egy minél tágabb tudományos-szakmai kör szellemi támogatását élvezze.

Hívjuk tehát szerzőként mindazokat, akik úgy érzik, hogy szeretnének és tudnának hozzátenni ehhez a vállaláshoz maguk is. És hívjuk olvasóként mindazokat, akik hasonlóan gondolkodnak, és fontosnak tartják a kultúrát, a kultúra továbbadását, mint egyetemes értéket. Gondolkodjunk közösen, őrizzük közösen a magyar kultúra értékeit Magyarországon és a Kárpát-medencében szerte!

 

Hasznos olvasmányélményeket kívánunk!

 

 

Az alapító NMI Művelődési Intézet és a szerkesztőbizottság nevében,

 

dr. Juhász Erika

főszerkesztő