Kulturális Szemle
Kulturális Szemle a Nemzeti Művelődési Intézet Interdiszciplináris online folyóirata

Hacsavecz Éva: Értékfeltárás és közösségfejlesztés Bélapátfalván


2020-03-30

Hacsavecz Éva: Értékfeltárás és közösségfejlesztés Bélapátfalván

Absztrakt: Tanulmányunk témájaként az értékek feltárásán alapuló közösségfejlesztés folyamatának bemutatását, annak egy településre való levetítését céloztuk meg. A témaválasztás oka egyben a téma aktualitása is, amelyet az indokol, hogy a rendszerváltás óta eltelt időben Magyarországon a közösségek helyzete megváltozott. A XX. század közepéig működő olvasókörök, kaszinók, színjátszó körök és egyéb művelődési lehetőségek biztosították az emberek számára a közösségben megélt pozitivitást. Ezek napjainkra átalakultak, az emberek az individualizmus kiteljesítése érdekében lemondtak a közösségi létről. Továbbá az értékfeltárás, mint közművelődési tevékenység nem túl régen jelent meg a szakirodalomban, annak közösségépítő hatásait pedig még csak kevesen vizsgálták. A folyamatot Bélapátfalva város értékfeltárásán keresztül mutatjuk be. Abstract: As the topic of our research we aimed to describe the process of community development on the basis of value revealing in the researched town. The reason for our choice is the actuality of the topic because since the Regime Change in Hungary the position of the communities has changed. The reading circles, casinos, drama groups and other artistic opporutunities of the XX. century ensured that the people of a certain community can prolong cultural development. Nowadays, these changed and people gave up on socializing in communities due to individualism. Furthermore, value revealing as a public educational act appeared in literature not so long ago, and its community developing properties has not been fully discovered yet. The process is demonstrated by Bélapátfalva’s value revealing.

Bevezetés

Tanulmányunk első részében a közösség és a közösségfejlesztéshez tartozó definíciók értelmezésére a közművelődéshez kapcsolódó szakirodalomban megjelenő szakmai véleményeket hasonlítjuk össze. A települési értéktárak működésének bemutatásához a hatályos jogszabályokban lévő előírásokat kapcsoljuk össze.

Bélapátfalva város helyzetelemzését a Központi Statisztikai Hivatal adatai és a települési monográfiák alapján végeztük el, végül a kutatási eredményeinket foglaltuk össze. Kutatásunk a bélapátfalvai lakosok válaszait vizsgálja arra vonatkozóan, hogy mi az, ami számukra értéket képvisel a településen, és ezekre építkezve hogyan valósulhat meg a közösségfejlesztés Bélapátfalván.

 

A közösség és a közösségfejlesztés fogalmi értelmezései

A közösségfejlesztő folyamatok bármely formájának elindításához feltétlenül szükséges, hogy a közösség és a közösségfejlesztés fogalmai meghatározásra kerüljenek, ugyanis a közösséget a különböző tudományágak eltérő módon értelmezik.

Ferdinand Tönnies a Közösség és társadalom című művében szociológiai szempontok alapján elkülöníti egymástól a közösséget és a társadalmat. Szerinte a kölcsönös igenlés egységet, kapcsolatot hoz létre. „A kapcsolatot vagy valóságos és szerves életnek tartjuk – ez a közösség (Gemeinschaft) lényege –, vagy ideális és mechanikus képződménynek – ez a társadalom (Gesellschaft) fogalma.” (Tönnies: 2004:9). Közösség elméletében a kapcsolatokat a kialakulásuk módjának megkülönböztetésével magyarázza, így került meghatározásra a vér közössége, a szellem közössége és a hely közössége. Ezeket a rokonság, a szomszédság és a barátság intézményeivel azonosítja. A társadalom elméletében azon kapcsolatokat vizsgálja, amelyekben az egyének lényegi kölcsönhatásban nem állnak egymással (Tönnies: 2004). A Varga-Vercseg (1998) szerzőpáros Tönnies elméletére alapozva, a közösséget, mint szükséges jót határozza meg az egyén életében. A közösség kifejezés értelmezését tág megközelítésből indítják, amely kifejezhet: embercsoportot, minőséget, szándékot, képességet. Azonban különbséget tesznek a közösség és a csoport között. Juhász Erika (2016) a közösség fogalmának értelmezésénél megkülönböztet közvetlen és eszmei közösséget. A közvetlen közösség tagjait személyes kapcsolatok kötik össze és lokálisan egymáshoz közel helyezkednek el. Az eszmei közösség tagjait a közös érdek és cél köti össze, amely nem feltétlenül jelenti azt, hogy személyes kontaktus is létrejön a tagok között. Balázsi Károly (2017) véleménye alapján a közösség létrejöttéhez és annak fennmaradásához három alapfeltételnek kell teljesülnie, miszerint a hangsúly a tagok közötti rendszeres kommunikáción, az értékközpontúságon, illetve a tagok létszámán van. E három tartalmi elem közül a legszámottevőbb az értékközpontúság. A közösség fogalma tehát a következő: A csoport és a közösség kifejezések nem egymás szinonímái, bár működésüket tekintve hasonlóak. A közösség a társadalom elengedhetetlen egysége, mindkettő fejlődéséhez a kettő közötti kölcsönhatásra van szükség. A közösséget a tagok tudatos döntés alapján választják. A közösséget a közös normák, a közös célok tartják össze, fejlődése érdekében elengedhetetlenül fontos, hogy tagjaiban kialakuljon a „mi tudat.”

Juhász Erika (2016) Hankiss Elemért idézi, amikor a magyar társadalom betegségének nevezi a közösségek hiányát, amelyeknek nélkülözhetetlenségére az alábbi magyarázatokat adja: A közösségek tagjaik számára biztonságérzetet, új célokat, adnak, továbbá fejlődést biztosítanak mind tagjaik, mind a társadalom számára, illetve segítik a társadalmi demokrácia fejlődését, valamint lényeges funkciót töltenek be az aktív társadalmi kontroll létrejöttében. Kleisz Teréz és Dóri Éva (2018:15) szerzőpárosa szerint a közösségek fejlesztése azt a célt szolgálja, hogy a közösség tagjai a közösség támogatása révén túllendüljenek problémáikon, ezáltal életminőségük javuljon, illetve a közösség külső- és belső együttműködései is magasabb szintre lépjenek. A közösségfejlesztést „tudatos szakmai beavatkozásként, professzionális fejlesztő- támogató tevékenységként” aposztrofálják.

Arapovics Mária és Vercseg Ilona (2017:7) közösségfejlesztők szerint „a közösség alapvető emberi létfeltétel.” Warren, amerikai szociológust idézik, aki szerint öt jól elkülöníthető funkciója van a közösségnek, amelyek egytől - egyig hatni képesek tagjaikra. Az első funkció a szocializáció. Funkcióját azon módon éri el, hogy tagjainak különböző normákat állít. Amennyiben az a megélhetést is nyújtani képes a tagok számára, akkor a közösségben megjelenik a gazdasági boldogulás funkció. Társadalmi részvétel funkció során az egyén lehetőséget kap arra, hogy tegyen a közösségért, annak fejlődéséért és saját érvényesüléséért. A társadalmi kontroll funkció a közösség tagjai számára a közösségi normák betartására támpontokat ad, azok be nem tartása esetleges szankciót vonhat maga után a tagokra nézve. A kölcsönös támogatás - az együttműködés funkció lehetővé teszi a tagok számára, hogy a nehéz feladatokat, vagy a nagy kihívásokat „az egységben az erő” elvén keresztül teljesítse (Arapovics–Vercsegh: 2017). Megállpítható, hogy társadalmunknak, a társadalom tagjainak szüksége van a közösségekre. Az egyének fejlődésében kiemelkedő szerepe van annak, ha az illető egy közösség tagja. A közösség funkcióit számba véve, az jelentős befolyással bír a személy pozitív jellem- és személyiségfejlődésére.

A Varga–Vercseg (1998) szerzőpáros megfogalmazása szerint a közösségfejlesztés célja, a helyi lakosok aktivizálásával, közösen felmérni a közösség szükségleteit és elkötelezni a közösség tagjait a feltárt problémák megoldására, továbbá a közösséget a település egyéb résztvevőivel való együttműködésre ösztönözni. A közösségfejlesztést (community development) és a közösségszervezés (community organisation) kifejezéseket egymás szinonimájaként értelmezik, melyben elsődleges szerepet tulajdonítanak a helyben élők építő jellegű folyamatokba való bevonásának. Beke Pál (2019) a közösségfejlesztést a képességfejlesztéssel azonosítja. Képességfejlesztés, ami az egyének fejlődését jelenti annak érdekében, hogy azok az éppen aktuális problémájukon túl tudjanak lendülni. Amennyiben ehhez a folyamathoz partnereket is találnak, akiknek hasonlóak a problémáik, velük együttműködve, megvalósul a közösségfejlesztés. A közösségfejlesztők feladta az ehhez szükséges feltételek megteremtése és a közösség támogatása mindaddig, amíg azok önállókká és autonómmá nem válnak.Balázsi Károly (2017:203) szerint a közösségfejlesztés egyenlő a tervszerű közösségi beavatkozással. Különbséget tesz a közösségfejlesztés (community development) és a közösségszervezés (community organization) között. Közösségfejlesztés alatt egy kisebb területi egység gazdasági, társadalmi fejlesztését érti, amíg a közösségszervezésre az alábbi magyarázatot adja: „szomszédságok, települések, térségek közösségi kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztése.”

Ezen fogalmi értelmezések alapján megállapítható, hogy a közösségfejlesztés olyan folyamat, amely szakember bevonásával egy település rész vagy az egész település lakosságát segíti a helyi közösségbe integrálni. Hozzájárul az egyének kompetenciafejlesztéséhez, indentitástudatuk növeléséhez, ezáltal a közösség erősítéséhez, önállóvá válásához. A közösségfejlesztés lokális közösségekben lezajló folyamat.

 

Az értékfeltárás

A közösségi alapú értékfeltárás célja a lakosok aktivizálása a helyi értékek meghatározására, dokumentálására, nyilvánossá tételére, annak érdekében, hogy a későbbiek folyamán társadalmi- és gazdasági fejlesztési folyamatok elindulhassanak a településen. Ehhez feltétlenül szükséges, hogy a rendszerezett értékek helyben hasznosuljanak azáltal, hogy a lakosság értékrendje homogenizálódjon a település értékeit illetően. További eredményeként a résztvevők identitástudata növekszik, javulnak vagy megújulnak a településen belüli együttműködések. A helyi értékek feltárása, összegyűjtése nem végcél, csupán egy eszköz arra vonatkozóan, hogy a helyben lezajló folyamatok elindulhassanak, megvalósulhassanak (Arapovics–Vercseg: 2017).

Az értékfeltárás jogi hátterét biztosítja a 2012. évi XXX. törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról, illetve az ehhez közvetlenül kapcsolódó 324/2020. (VII. 1.) Kormányrendelet a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok értéktárba való felvételéről és az értéktár bizottságok szabályozásáról. A 2012. évi XXX. törvény, más nevén a Hungarikum törvény preambulumában meghatározták a törvényalkotók, hogy „a magyar nemzeti értékek, köztük a hungarikumok megőrizendő és egyedülálló értékek”, azokat óvni, fejleszteni és értéktárba összegyűjteni szükséges.

Az értéktárak különböző területi lefedettségűek. A települési, tájegységi, megyei értéktárakat az önkormányzatok, vagy azok által megbízott szervezetek hozhatják létre, szabad elhatározás alapján. A mozgalom legkisebb egysége a települési értéktár, amelynek hatóköre egy település. A felterjesztett értek települési értéktárba való bekerüléséről a Települési Értéktár Bizottság dönt, melynek hatásköre kiterjed többek között a településen fellelhető nemzeti értékek azonosítására, illetve azok települési értéktárba való befogadására.

 

1. táblázat: A települési értéktárra vonatkozó szabályok – saját szerkesztés

Forrás: 2012. évi XXX. tv. és 324/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet

További jogi szabályozást tartalmaz az 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről, valamint a 20/2018. (VII.9.) EMMI rendelet a közművelődési alapszolgáltatások, valamint a közművelődési intézmények és a közösségi színterek követelményeiről. Az 1997. évi CXL törvény 76. § (3) bekezdésének d) pontja a hagyományos közösségi kulturális értékek átörökítése feltételeinek biztosítása alapszolgáltatás, melynek ellátását a települési önkormányzatok választhatják ellátandó közfeladatukként. A közművelődési alapszolgáltatások részletezését a 20/2018. (VII. 9.) EMMI rendeletben határozták meg a törvényalkotók, amely szerint a települési önkormányzat közvetve vagy közvetlenül „részt vesz a helyi művelődési szokások gondozásában, gazdagításában, értéktárak kialakításában, gondozásában, a települési értékeket bemutató és népszerűsítő programokat, tevékenységeket, szolgáltatásokat szervez, és támogatja azok megvalósulását.” (20/2018. EMMI rendelet: 8. § (1) b. pont). Ezen jogi szabályozás alapján az értékfeltárás a helyi önkormányzatok kötelező feladatai közé tartozhat, amennyiben a település képvisleő-testülete azt nevesíti az önkormányzat közművelődési rendeletében.

 

Bélapátfalva város helyzetelemzése

A Bükk hegység legnyugatibb nyúlványánál, a Bélkő-hegy lábánál elterülő település, Bélapátfalva, Heves megye hét járásának egyik járásközpontja. A település a XX. század közepéig Borsod megyéhez tartozott. Területén számos bővizű forrás ered, amelyeket a Recska patak továbbít az Eger patakba (Kovács: 1996). A közel 2900 lelket számláló város a megye észak-keleti határán helyezkedik el, 2004 óta viseli a városi rangot. A lakosok nemzetiségi hovatartozásukat illetően a 2011. évi népszámlálás alkalmával 87 %-a magyarnak, 7 %-a romának, 1 %-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát. A vallási adatok a következőképpen alakultak: a válaszadók 53 %-a római katolikus, 5 %-a református vallású, 24 % pedig nem kívánt nyilatkozni vallási identitását illetően. A településen a városi önkormányzaton kívül roma nemzetiségi önkormányzat működik (KSH: 2020). Közigazgatását tekintve közös önkormányzati hivatalt tart fenn Bükkszentmártonnal és Mónosbéllel (KSH: 2018). Bélapátfalva az Eger-Putnok vasútvonal mentén található. Közúton Eger és Bélapátfalva távolsága 22 kilométer, Ózdtól 26 kilométer.

A város nevét sokszor az ott épült, közel nyolcszáz éves Ciszterci Apátsághoz kapcsolják. A településre vonatkozó első írásos emlék is az apátsághoz köthető, amelyet az 1240-ből származó IX. Gergely pápai bullája tartalmaz. A pápai bullában az Apátság alapítójaként II. Kilit egri püspök van megnevezve, aki a monostort és a templomot ellátó forrásokról nevezte el az apátságot „Abbatia trium fontinum de Beel”-nek, azaz mai fordításban Bélháromkúti Apátságnak (Kalászi: 1970).

Az első ipari tevékenység az egri szeminárium tulajdonában lévő keménycserép gyár működéséhez köthető. Bár a kiváló minőségű, több díjat elnyert keménycserép termékek olcsóak voltak, mégsem tudott fennmaradni a gyár (Kovács: 1996).

Bélapátfalva mai indusztriális látképének kialakulása a Wessely Károly vállalkozó által, 1908-ban megalapított cementgyár építésével kezdődött. A cementgyártáshoz az alapanyagot a Bélkő-hegy szolgáltatta, amelynek mai tájsebekkel tarkított képe a cementgyári robbantások következményeképp jött létre. A gyár végleges felszámolására 2004-ben került sor. A cementgyár fennállásának közel 100 éve alatt nagyban hozzájárult az itt élők életminőségének javulásához. A gyár működtette a település művelődési házát, az óvodát és a sportcentrumot is (Bársony: 2018). A gyár bezárása „mélységes törést”okozott a helyiek életében. Az új helyzet magával vonzotta azt, hogy az emberek egyre kevesebbet jártak közösségbe, bezárkóztak és küzdöttek az elmagányosodással.

A problémára a település vezetése sem találta a megoldást egészen 2016-ig. A város önkormányzata ekkor alapította meg a 100%-ig önkormányzati tulajdonban lévő KukTurDia Bélapátfalvai Kulturális, Turisztikai és Média Nonprofit Kft-t, amelynek működése három szakágazati részre terjed ki. A kulturális részen közművelődési intézményt, művelődési házat működtet, turisztikai vonatkozásban turisztikai célú szolgáltatásokat nyújt, illetve felelős a Bélapátfalvai Ciszterci Apátság turisztikai célú üzemeltetéséért, továbbá a média területén a városi televíziót működteti. A nonprofit gazdasági társaság a hangsúlyt a helyi lakosok közösségére, valamint a helyi kulturális és természeti örökségre építkező fejlesztésre helyezi. Mindehhez azonban elengedhetetlen, hogy a közösségek megerősödjenek, újak jöjjenek létre, továbbá a helyi lakosok ismerjék és szeressék a városukat. Ezen célok elérésére kiválóan alkalmazható többek között az értékfeltárás közösségépítő módszere.

 

Vizsgálati eredmények

A kutatás előzménye a 2019-es évben végbemenő értékfeltáró munka, amelyet egyetemi hallgatók végeztek a településen a helyi lakosok bevonásával. A hallgatók kutatómunkájuk eredményeképpen a helyi lakosokkal közösen elkészítették a település értékleltárát, amely akkor 35 tételt tartalmazott, illetve 13 értéket előterjesztettek a Bélapátfalva Városi Értéktár Bizottság elé, majd azokat a település lakosságának bemutatták. A lezajlott értékfeltárás során a település véleményformálóinak lekérdezésével 21 kérdőív került kitöltésre, amelynek célja a település értékeiről egy átfogó kép kialakítása volt. Ezek a kitöltött kérdőívek képezik a jelenlegi kutatásunk első körös lekérdezését. A második körös lekérdezés alkalmával először ugyanazt a 21 főt kerestük fel, akiket a hallgatók az első körben, majd innentől kezdve a hólabda módszert alkalmazva kibővítettük a lekérdezést. A második körben a válaszadók száma: 102 fő 14 és 75 éves kor közötti bélapátfalvai lakos volt.

Kutatásunk célja annak meghatározása, hogy a 2019. évben elvégzett hallgatói értékfeltáró munka eredményéhez képest a település lakossága egy év elteltével, milyen fokú ismerettel rendelkezik a település értékeiről. A cél elérésének érdekében az alábbi kutatói kérdések kerültek meghatározásra:

  • Mennyire és milyen módon tudatosultak a lakosokban a helyi értékek?
  • A helyi értékekre alapozva hogyan és milyen módon lehetséges új közösségeket létrehozni a településen?
  • Hogyan, milyen módon indítható el a közösségi értékfeltárás a településen?

A vizsgálat során a kérdőíves lekérdezés módszerét használtuk. A kérdőív összesen 26 kérdésből állt. A kutatói kérdések megválaszolása érdekében a kérdőív kérdéseit 4 témacsoportba osztottuk. Az első témacsoport a demográfiai kérdések csoportja volt, amik a válaszadók nemére, életkorára, illetve legmagasabb iskolai végzettségére kérdeztek rá. A második témacsoport kérdései a lakosság helyi értékek ismeretének felmérésére szolgáltak, amelyek válaszait összehasonlítottuk a hallgatók által 2019-ben lekérdezett válaszokkal. A harmadik kérdéscsoport a lakosság érdeklődési körének és gyűjtőmunkájának felmérésére szolgált. A negyedik bázis pedig a közösségi aktivitásra kérdezett rá.

A kérdőív első része a demográfiai adatokat tartalmazta, amelyek szerint a válaszadók többsége nő. A korcsoportonkénti beosztás a generációs elvek kategóriái szerint történt. Ezen elvek alapján a korcsoportok a következőképpen alakultak:

 

2. táblázat: A lekérdezettek száma és korcsoportonkénti beosztása a generációs elvek szerint – saját szerkesztés

A korcsoportonkénti válaszok külön vizsgálata is szükséges lehet a későbbiekben annak érdekében, hogy az adott korcsoportra nézve melyek azok a kiindulási pontok, amelyek alapján közösségépítő folyamatok elindulhatnak a településen.

A második kérdéscsoport a település látnivalóira, épített és természeti örökségére, a gasztronómiai értékekre, a település rendezvényeire, a helyi elismert személyiségekre, hagyományokra és hagyományőrzőkre kérdezett rá. A települési rendezvényeknél több olyan program is megnevezésre került, amelyek már évek óta nincsenek a településen. A hagyományok, hagyományőrzők ismeretének felmérése nem járt túl nagy eredménnyel, ugyanis a válaszadók közel fele egyáltalán nem ismer a településre vonatkozó hagyományt vagy bélapátfalvai hagyományőrzőt. Az viszont rendkívül pozitív eredmény, hogy a válaszok alapján a helyi hagyományok megújultak. A kulturális örökség részét képezik az elismert személyek munkásságai, életművei. A legtöbb válaszadó úgy gondolja, hogy Szabó Zoltán akvarellfestményei, illetve Bársony Béla helytörténeti gyűjtése méltán helyet foglalhat a település kulturális örökségei között. A település látnivalóinak ismeretére a kérdőív végén visszacsatoló, ellenőrző, nyitott kérdésekben rákérdeztünk Bélapátfalva lehetséges építészeti és természeti örökségére. Mind az építészeti, mind a természeti örökségnél bővebb lista alakult ki, mint a látnivalóknál, azonban az ott legtöbbet említett értékek itt is az első helyeket foglalták el. Legfontosabbak a Ciszterci Apátság, a Gilitka Kápolna és a Gesztenyés Kiállítóház. Természeti örökségként csaknem 100%-os válaszaránnyal rendelkezik a Bél-kő. A bélapátfalvai források a látnivalók között nem jelentek meg válaszként, azonban a lekérdezettek többsége úgy gondolta, hogy azok Bélapátfalva természeti környezetének, örökségének részei.

A 2019. évi hallgatói felmérés és a saját kutatás ugyanazon irányra vonatkozó eredmények összehasonlítása után az alábbi következtetések vonhatóak le: a település látnivalóit összehasonlítva, a jelenlegi kutatásban egy bővebb lista alakult ki. A 2019-es válaszok 9 tételt, a 2020. évi válaszok 12 tételt listáztak. Az első három helyen ugyanúgy a Bélapátfalvai Ciszterci Apátság, a Gyári - tó és a Bélkő - hegy áll, de a cementgyár említése eltűnt a válaszok közül. Helyére a Bábafa, a Bélkő Tanösvény, a Szovjet sírok és a Keménycserép kiállítás került. A településen a legkiemelkedőbb építészeti alkotások a Ciszterci Apátság és a Gilitka Kápolna. A Gesztenyés Kiállítóházat egyre többen gondolták ezen értékek közé tartozónak, a cementgyár említésére pedig már ebben a listában sem került sor. Elmondható, hogy a Gesztenyés Kiállítóház jelentősége növekszik, a cementgyáré pedig csökken. A természeti örökségek megnevezései nagyjából fedik egymást, a karszt-vizet felváltotta a Bélkő Tanösvény. A települési rendezvények közül a búcsúk 2019-ben az első helyet foglalták el, addig jelen kutatásban a 102 főből csupán 2 fő említette ezen eseményeket. A Bélkő Fesztivál ismertsége töretlen, és a 2019-ben még a kevés említést kapott új közösségépítő települési rendezvények, a Zenés Tóparti Est és az Őszköszöntő Pite - Parti felkerültek a listavezetők közé.

A kutatásunkban a harmadik kérdéscsoport a helyi lakosság érdeklődési körének felmérésére szolgált, amelynek kérdései a különböző, szabadidőben végzett hobbitevékenységekre, a gyűjtőmunkára, illetve a szívesen látogatott közművelődési programok témáira kérdeztek rá. A válaszokat összefoglalva a megkérdezett bélapátfalvai lakosok érdeklődési köre a sport-, és kézműves tevékenységekre, a sütés - főzés témakörére, illetve az internetes játékokra, valamint a fotók és videók alkotására terjed ki. Gyűjtőmunkában kevesen vesznek részt, azonban közöttük a szalvéta, a horgolt terítők, a könyvek és egyéb régiségek gyűjtése számottevő. Közművelődési programok közül a válaszadók szívesen részt vennének könnyűzenei koncerteken, színházi előadásokon, valamint hobbi kiállításokon. Ezek a programok rendszeresen meg is valósulnak évről - évre a településen. A közművelődési programok témái iránti igényfelmérést szolgáló vegyes típusú kérdésre senki sem választotta az egyéb kategóriát. Így felmerül az a kérdés, hogy a lakosok képesek - e különbséget tenni a közművelődési programok és más egyéb szabadidős tevékenységek között? Ezért azt javasoljuk, hogy a közművelődési programok alkalmával – amennyiben erre lehetőség van – első körben tudatosító beszélgetéseket kezdeményezzen a közművelődési szakember a közművelődési, közgyűjteményi és az előadó-művészeti tevékenységek megkülönböztetése céljából.

A negyedik kérdéscsoport kérdései a közösségi aktivitás felmérésére és a közösségek, civil szervezetek ismereteire szolgáltak. Arra a kérdésre, hogy a válaszadó tagja – e valamely közösségnek, civil szervezetnek, mindösszesen 16 % válaszolt igennel. A helyi közösségek, civil szervezetek ismereteire szolgáló kérdés megfogalmazásánál az volt a célunk, hogy megtudjuk, hogy a lakosok milyen mértékben ismerik a helyi civileket. A civil szervezetek névjegyzékében 13 működő helyi egyesületet találtunk, illetve a művelődési ház 2020. évi szolgáltatási tervéből kiderül, hogy a településen 8 további művelődő közösség működik. Azonban a közösségi aktivitás felmérésére szolgáló válaszokból kiderült, hogy a válaszadók közel 14 % - a semmilyen közösséget nem ismer a településen és a 102 fő összesen 17 közösséget tudott felsorolni. Ez azt jelenti, hogy a közösségeknek még jobban szükséges lenne láttatni magukat, elsősorban azért, hogy tagjaik létszámát növelni tudják, valamint méginkább megerősödjenek. Arra a kérdésre, hogy milyen témájú közösséghez csatlakoznának a legszívesebben, a válaszadók közül 18 fő a túrázók klubját és szintén 18 fő a kézműves alkotócsoportot jelölte meg. Ilyen irányú helyi kezdeményezések még nincsenek a településen. Természetesen a válaszok még nem fejeznek ki csatlakozási szándékot, viszont erre ráépülve a jövőben megalakíthatóak a különböző művelődő közösségek. Legnagyobb problémát még mindig a lakosság nyitottságának hiánya, a közösségi lét meg nem élése okozza, ugyanis az érdeklődési kör alapján választott közösségekre vonatkozóan kitűnik egy magas szám. A „nem szeretek közösségbe járni” válaszok elérik a 30%-ot. Ez azt mutatja, hogy Bélapátfalván a közösséghez való csatlakozás iránti igény alacsony, azaz nagy szükség van a közösségfejlesztésre.

 

Összegzés

A 2019. évben végzett hallgatói felmérés és jelen kutatás ugyanazon irányú kérdéseit összehasonlítva az alábbi konzekvenciák vonhatóak le: a településen élők a település adottságaival csak részben vannak tisztában. A település értékei számukra hétköznapiakká váltak. Ezen „kincsek” felértékelődnek azonban, ha egy közösségi eseményhez csatlakoznak. A cementgyár fontossága halványulni látszik, helyébe a Gesztenyés Kiállítóház és annak tevékenysége lépett. A település régi hagyományai kikerültek a köztudatból, azonban az új, már meghonosodott hagyományokat elfogadják, sajátjukénak érzik a lakosok. Elsődleges feladatként azt javasoljuk, hogy a Bélapátfalvai Városi Értéktárba már felvételt nyert értékekből egy bemutató tér kialakítására kerüljön sor, hogy a helyi kincseket a település egész lakossága megismerhesse, ezáltal azokat magáénak érezhesse.

A válaszadók közel 30%-a nem szeret közösségbe járni, így annak érdekében, hogy a jövőben új közösségek alakuljanak, az elsődleges feladat a helyi lakosok aktivizálása, bevonása a település életébe. Javasoljuk a kutatásban résztvevők megszólítását mind a négy generációból. Generációnként külön-külön fókuszcsoportos interjúk készítését arra vonatkozóan, hogyan s milyen módon lehetséges aktivizálni a generációjuk tagjait. Ezekbe a tevékenységkbe bevonhatóak külsős önkéntes segítők, illetve szakmai gyakorlaton lévő közösségszervező szakos hallgatók. Az eredmények bemutatására kiválóan alkalmas egy közösségi beszélgetés, ahol a különböző munkacsoportok megalakulnak és a további lépések felelőseinek kijelölése is megtörténik.

Külön fejlesztési irány alapját képezheti a KulTurDia NKft. a lakosság bevonására irányuló tevékenységének hatás vizsgálata, amellyel feltárhatóak a településen már működő, az egyének aktivitását elősegítő módszerek.

Jelen kutatás eredményeire alapozva, amely szerint a válaszadók közül sokan csatlakoznának gasztronómiával foglalkozó közösséghez, javasoljuk, hogy az ő bevonásukkal elinduljon egy közösségépítő folyamat, melynek eredményeképpen a település gasztronómiai értékei feltárásra kerülhetnek. A gasztronómiával foglalkozó közösség mintájára életre hívható egy a túrázás köré épített közösség is, aminek tagjai a bélapátfalvai természeti értékeket tárhatják fel.

A lekérdezettek válaszai alapján a helyi ismert és elismert emberek személyét, életművét kevesen ismerik a településen. Az ő munkásságukat bemutató, ismertető alkalmak megszervezéséhez a lakosság érdeklődési körére érkező válaszok alapján ismeretterjesztő, interaktív előadásokra lenne szükség. Például Szabó Zoltán festőművész életművéhez kapcsolódóan már a gyermek és ifjúsági korosztályt is megszólító rendezvénysorozat megszervezését javasoljuk, ahol a résztvevők ki is próbálhatják az akvarellfestés technikáját. Ezen résztvevőkből a későbbiek folyamán egy festészettel vagy egyéb alkotóművészettel foglalkozó szakkör, illetve egy kézműves klub is elindítható. Bársony Béla helytörténész munkásságához kapcsolódóan a település történetét megismertető „Élő könytári” délutánok szervezhetőek. Továbbá helytörténeti gyűjteményéből – amely főként a bélapátfalvai cementgyártást mutatja be – más egyéb helyi gyűjtő bevonásával időszakos kiállítások megrendezése lehetséges egy-egy helyi közösségépítő rendezvényhez kapcsolódóan.

A bélapátfalvai keménycserép motívumkincsét bemutató interaktív rendezvénysorozat megvalósítását is javasoljuk, ahol például lehetőség van klönböző kézműves technikák felhasználásával a bélapátfalvai keménycserép motívumait életre kelteni, vagy azokat továbbgondolva mai használati tárgyakon, ruhaneműkön megjeleníteni. Ezen rendezvénysorozat résztvevőiő közül kerülhet ki az a mag, amely a kézműves klub vagy a hímző szakkör alapbázisa lehet a későbbiek folyamán.

Annak érdekében, hogy a helyi hagyományok megerősödjenek és nagyobb ismertséget szerezzenek helyi szinten, javasoljuk a hagyományőrző déutánok elindítását. Ezeken az alkalmakon a Baby boom és a Z generáció egymás iránti érzékenyítése is megtörténhet oly módon, hogy a helyi hagyományok felelevenítése alatt kölcsönösen tanulnak egymástól a generációk tagjai.

A 2020. márciusa óta tartó pandémiás helyzet még inkább erősítette az emberekben az egyedüllét és a bezárkózás iránti igényt. Illetve, ha meg is maradt a közösségi lét megélésének szándéka a lakosokban, nem biztos, hogy megtalálják a megfelelő csatornákat a kapcsolattartáshoz. Így előfordulhat az, hogy amennyiben megszűnnek a jelenleg érvényben lévő járványügyi korlátozások és az emberek visszatérhetnek a megszokott hétköznapi életükhöz, a már meglévő és működő közösségek elsorvadnak, végső esetben felbomlanak. Javasoljuk, hogy már a Covid-19 járvány ideje alatt is a jelenleg foglalkoztatott közművelődési szakembernek elsődleges feladata legyen, hogy a közösségekkel foglalkozzon, tagjaikkal folyamatosan kapcsolatot tartson, valamint lehetőségeihez mérten megteremtse azokat a csatornákat, amelyeken keresztül a közösségek tagjai egymással interakcióba kerülhetnek. A jelenlegi helyzetben egyetlen mód lehetséges a kapcsolattartásra, ez pedig nem más, mint az online térbe való áltállás. A települési közösség fejlesztésére kiválóan alkalmasak a nonprofit gazdasági társaság által életre hívott online közösségépítő programok, azonban a kisközösségekkel külön-külön is foglalkozni szükséges. Amint a pandémiás helyzet véget ér egy nagyon tudatosan építkező fejlesztési folyamatot kell véghezvinni annak érdekében, hogy a bélapátfalvai emberek ismét merjék megélni a közösségi lét örömeit. Mind települési, mind kisközösségi szinten a hybrid (online és személyes kontakttal járó) közösségi alkalmak megtartása javasolt, amelyek fokozatosan vezetik vissza a lakosokat a közösségi életbe.

A folyamat végeredményeként várhatóan a bélapátfalvai lét értékként fog megjelenni a helyi emberek életében.

 

 

Felhasznált irodalom: