Juhász Erika – Szabó-Nagy Csilla: Az oktatás határdimenziói

A Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete (Hungarian Educational Research Association – HERA) 2023. május 26-27. között rendezte meg éves konferenciáját az egyesület jelenlegi és leendő oktatáskutató tagjai számára. A 2023. évi HuCER (Hungarian Conference on Education Research – Magyar Oktatáskutatók Konferenciája) rendezvényre idén 12. alkalommal került sor. A kétnapos konferencia címe és fő témája az „Az oktatás határdimenziói” volt. A 2023-ban szervezett konferencia témájának meghatározásakor elsődlegesen az oktatás világában értelmezhető határ, mint fogalomnak a szimbolikus és több dimenzióban való értelmezése. 

A Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesületét a konferencia és szakmai programjának megszervezésében több társszervező is segítette, mindamellett tudományos, szakmai hátteret biztosítottak a rendezvényhez, úgy mint:

• ELTE Savaria Egyetemi Központ, Szombathely,
• Nemzeti Művelődési Intézet vezetői, munkatársai,
• KultúrÁsz Közhasznú Egyesület (Debrecen) tagjai.

A kétnapos konferenciát Kozma Tamás, a HERA elnöke nyitotta meg, majd az ELTE Savaria Egyetemi Központot képviselő Lenkai Nóra, rektori biztos köszöntötte a résztvevőket. A plenáris ülés levezető elnöke Pogátsnik Monika volt, a HERA nemzetközi koordinátora. A plenáris megnyitót követően meghatározásra kerültek a konferencia fő irányvonalai, fő témakörei. A „határ” a nevelés és az oktatás világában és valóságában egyaránt értelmezhető földrajzi, társadalmi tényként és szimbolikus fogalomként. Jelentheti többek között az oktatás teljes vertikumának határmenti létéből fakadó sajátosságait, a határon belüli és a határon túli magyar oktatás és nevelés problémáit, a nevelés-oktatás társadalmi mobilitásban betöltött szerepét, a nevelési-oktatási intézményeket új kihívások elé állító egyre nagyobb mértékű határon átívelő gazdasági és tanulási célú mobilitást, valamint a magyar oktatásügy határait feszegető helyzetét, amelyek megoldandó feladatokat állítanak a nevelés- és oktatáskutatás elméleti és gyakorlati szakemberei számára egyaránt. A HuCER 2023 konferencián kísérletet tettek a résztvevők a „határ” különböző szempontú értelmezésére a pedagógiában, a gyakran határon átívelő problémák azonosítására, az inter- és multidiszciplináris pedagógiai paradigmákban rejlő lehetőségek feltárására, valamint alternatív megoldási és cselekvési utak keresésére.

A plenáris köszöntőt követően plenáris előadásokat hallgathatták meg a konferencia résztvevői. Óhidy Andrea egyetemi tanár, a Pädagogische Hochschule Freiburg, Neveléstudományi Intézet képviseletében tartotta plenáris előadását, amelynek címe Pedagógiai kihívások a migrációs társadalmakban volt, majd következett Csapó Benő plenáris előadása a Szegedi Tudományegyetem képviseletében, A neveléstudomány nemzetközi fejlődési tendenciái és a magyarországi feladatok címmel.

A konferencia programjának ebben az évben is fontos része volt az egyesület vezetősége által megítélt elismerések átadása. A 2023. évi Báthory-díjat Prof. Dr. Csapó Benő, az SZTE-BTK egyetemi tanára vehette át. A Báthory Zoltán emlékérmet a Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete (Hungarian Educational Research Association) a nevelés- és oktatáskutatás bármely területén (közoktatás, szakképzés, felsőoktatás, felnőttképzés) kimagasló tudományos teljesítményű kutatók elismerése céljából hozta létre. A díj átadása ebben az évben kiemelt jelentőségű a Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete, és a szakma életében, mivel a konferenciát követően Csapó Benő, Báthory-díjas professzortól tragikus hirtelenséggel és mély fájdalommal kellett elbúcsúznia kollégáinak. Kiemelkedő munkásságára és szakmai elhivatottságára való emlékezés mellett szellemiségét is őrzi tovább a szakmai és tudományos közösség.

A HERA-ért díjat pedig a HERA kimagasló közösségi szervező és fejlesztő munkát végzők elismerésére alapította a szervezet. A díj a Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesületében, a szervezetért kifejtett kiemelkedő munka elismeréseként adható. Az a személyiség kaphatja meg, aki több éven keresztül meghatározó módon részt vett a HERA különböző tevékenységeiben. A díjat Juhász Erika, a HERA alelnöke adta át az idei díjazottnak, Veressné Dr. Gönczi Ibolyának, aki a Gyermekvédelmi és szociálpedagógiai kutatások szakosztály alapítója, az idei évig elnöke volt.

A HERA kiemelten támogatja a kiváló tudományos publikációkat. Erre a célra alapította a vezetőség a HERA Publikációs díjat, amelyet Kozma Tamás, a HERA elnöke és Juhász Erika, a HERA alelnöke adták át a díjazott szakembereknek. Az idei pályázatra 32 publikáció érkezett, amelyek közül egy 4 fős zsűri választotta ki a legjobbakat. A zsűri képviseletében Langerné Buchwald Judit ismertette az idei pályázat főbb tudnivalóit.

A szakmai díjak átadását követően került sor a HERA X. évkönyvének bemutatására, amely az Oktatás egy változó világban – kutatás, innováció, fejlesztés címet kapta. Az évkönyv Kattein-Pornói Rita, Tóth Péter és Kanczné Nagy Katalin által szerkesztett kötete 28 tanulmányt tartalmaz öt fejezetre bontva, és kiválóan reprezentálja a HERA legfőbb kutatási eredményeit. A kötet központi témája a táguló pedagógiai tér, a neveléstudomány új területeinek ismertetése, illetve a különböző innovációk bemutatása.

Az évkönyv bemutatását követően vette kezdetét szekcióülések formájában a szakosztályok kutatási eredményeinek bemutatása. A konferencia két napja alatt 37 szekció, illetve plenáris poszterbemutató keretében mutathatták be az előadók összefoglalva kutatási eredményeiket, és tudományos vitákat folytathattak egymással kérdéseket megfogalmazva az előadók felé. A poszterszekció során 36 poszter került kiállításra változatos témákat felölelve. A plenáris poszterszekció keretén belül a konferencián résztvevő szakemberek megtekinthették a kiállítók posztereit, illetve adott idősávban kérdéseket is feltehettek a poszter készítőjének. A poszterszekció résztvevői számos fontos kulturális témájú kutatási eredményt mutattak be, ilyen például Szabó Dóra és Énekes András Előd „Alulról szerveződés és állami függés a kárpát-medencei amatőr néptáncegyüttesek viszonyában”; Puzsár Fruzsina „Közösségfejlesztés lehetőségei Balmazújvároson”; vagy Szűcs Tímea „Szimfónia Program kívül-belül”. A konferencia során élénk érdeklődés és szakmai diskurzusok alakultak ki a poszterbemutatók helyszínén, amely korrelációt mutat a változatos és aktuális kérdéseket vizsgáló témaválasztásokkal.

A szekciók keretében elhangzottak olyan kulturális és közművelődési vonatkozású előadások, mint Juhász Erika és Fintor Gábor „Kultúrafogyasztási és szabadidőeltöltési szokások vizsgálata Magyarországon”. Az előadás keretében bemutatták kutatásukat, amelynek alapját egy országos reprezentatív survey felmérés adta. A minta a magyar lakosság 18 éves, vagy ennél idősebb tagjaira érvényes. A minta többlépcsős rétegzett valószínűségi mintavétel eredményeként jött létre, amely alapján a kapott eredmények általánosíthatók a teljes magyar populáció hasonló csoportjaira nézve különböző változók (nem, településtípus, iskolai végzettség) mentén. A kutatás célja legalább három megközelítést tartalmaz. Egyrészt, hogy feltérképezzék a szabadidőeltöltés aktív és passzív formáit. Másrészt, hogy megvizsgálják a lakosság kultúrafogyasztási szokásait. Harmadrészt pedig kíváncsiak voltak arra is, hogy a pandémia mennyiben befolyásolta a kulturális aktivitást a megkérdezettek szemüvegén keresztül.

A Kultúra és tanulás szekción belül tartott szekcióelőadást Hegedűs Anita „A határon túli magyar hallgatók kultúrafogyasztási szokásai” címmel. A kutatás célja a hallgatók kulturális fogyasztásának, múzeumokkal kapcsolatos attitűdjének és a múzeumok, mint felsőoktatási tanulási terek lehetőségének feltérképezése. Előadásában a határon túli magyar hallgatókkal kapcsolatos eredmények egy szeletét mutatta be: kulturális és gazdasági tőkéjüket, szabadidőfelhasználási szokásaikat, magaskulturális fogyasztásukat, múzeumlátogatási szokásaikat.

Kuthy-Megyesi Judit „Kulturális tanulás a magyar közművelődés alapdokumentumaiban” című előadása a „Kulturális tanulás Magyarország közművelődési intézményrendszerében” című vizsgálatukat mutatja be, amely során a kulturális tanulás közművelődésben való megvalósulásának hazai sajátosságait tárja fel. Pető Lilla „A hálózatelmélet megvalósulása a közművelődésben” című előadásában a közművelődési feladatellátók hálózatosodásáról, szakmafejlesztési hatásairól és továbbfejlesztési lehetőségeiről tájékoztatta a szakmai közönséget.

A tudományos közösségépítést a társas vacsora mellett a kulturális program tette teljessé, az ELTE SEK Szökős Néptáncegyüttes műsorát és Hollósy Kornél, a szombathelyi Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium 11. évfolyamos tanulójának zongorajátékát élvezhették a résztvevők.

A konferencia plenáris előadásokkal zárult, a levezető elnök Kozma Tamás professzor volt. A plenáris zárszó keretében Mrázik Júlia, a HERA szakosztályi koordinátora és Langerné Buchwald Judit, HuCER 2023 szervezőbizottság elnöke által kiosztásra kerültek a Best poster 2023. díjak, és a hagyományoknak megfelelően kihirdetésre került a HuCER 2024. konferencia helyszíne és időpontja.

A közművelődés területén dolgozó szakemberek együttműködésének, együtt gondolkodásának biztosítására többféle lehetőséget kell nyújtani tágabb tudományos közegben is, mert ezáltal segíthető elő a szakma fejlődése. Ennek a közös gondolkodásnak ad teret az évenként megrendezésre kerülő HuCER konferencia.

Bővebb információk a konferenciáról a http://hera.org.hu/ oldalon olvashatók.