Juhász Erika: Közművelődési tudományos eredményeink

Az immár második évtizedébe lépett Kulturális Szemle küldetése, hogy a kultúra széles spektrumán, de elsősorban a közművelődés és a közösségi művelődés témaköreiben, illetve az ezekkel kapcsolatba hozható témákban bemutassa a tudományos relevanciával bíró fontos kutatásokat, tanulmányokat, köteteket és konferenciákat. A Kulturális Szemle témái és szerzői nem csak Magyarország határain belül alkotó szakemberek, mivel a Kulturális Szemle alapítói célul tűzik ki egy Kárpát-medencei magyar Kulturális Szemle működtetését. Ez az interdiszciplináris online tudományos folyóirat így a Kárpát-medence magyar kulturális szakembereinek egy olyan hálózatát kívánja összefogni, akik hisznek a kultúra fontosságában, a kulturális közösségi kezdeményezésekben, és ezt az eszmét szeretnék hosszútávon terjeszteni és fenntartani. Ennek érdekében végeznek elméleti és empirikus kutatásokat, amelyekkel célul tűzik ki a kulturális tevékenységek, intézmények és lehetőségek folyamatos fejlesztését. A Kulturális Szemlébe a tudományos etika betartásával egyaránt publikálhatnak egyetemi oktatók, doktoranduszok, felsőoktatási hallgatók, kutatók, és természetesen a kulturális színtereken dolgozó szakemberek. A kiadás első éveiben elsősorban magyar nyelvű írásokat várunk, a későbbiek folyamán angol nyelvű publikálásra, esetenként angol nyelvű különszámra is lehetőséget kívánunk teremteni, hogy a kultúrával kapcsolatos kutatási eredményeket minél szélesebb körben, nemzetközi viszonylatokban is terjeszteni tudjuk. Ennek a célnak az eléréséért választottuk az online formát is: az elektronikus eszközök segítségével ezek az írások sokkal szélesebb körben el tudnak jutni az érdeklődőkhöz.

A Kulturális Szemle folyóirat teret ad alap- és mesterszakos közművelődési témájú szakdolgozatok kutatási eredményeinek bemutatására, valamint a 2019-től elindult Közművelődési Tudományos Kutatási Program által támogatott egyéni és csoportos kutatói eredmények közzétételének is. (A Programról bővebb tájékoztató:

https://nmi.hu/szolgaltatasok/osztondijprogram/)

Jelen lapszámban a Nemzetközi kitekintés rovatban olvasható Dóri Éva, Koller Inez, Kurucz Ildikó, Minorics Tünde, Németh Ákos és Várnagy Péter közös cikke. A szerzők a Pécsi Tudományegyetem kutatócsoportjának tagjaiként kutatás során a horvátországi magyarság vonatkozásában az elmúlt 3 évtized folyamatait, a magyarságtudat kulturális és identitásbeli elsajátításának formáit, a kultúra megőrzésének közösségi, civil és intézményesült kereteit vizsgálták. Fintor Gábor cikke, aki Írország kulturális intézményrendszeréről és kulturális fogyasztásáról írt esettanulmányt. Itt olvasható továbbá Herczegh Judit cikke, aki pedig Franciaország kulturális intézményrendszerét és kulturális fogyasztását mutatja be. Mindketten a Debreceni Egyetem BTK Művelődéstudományi és Humán Tanulmányok Tanszékének munkatársai.

A Hazai tudományos műhelyben az ország különböző pontjain működő felsőoktatási intézmények oktatói, kutatói, valamint kulturális szakemberek publikálnak. D. Babos Zsuzsánna, Gulyás Barnabás és Hegyi-Halmos Nóra, az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatócsoportjának képviseletében a közösségszervezés szakon végzett hallgatók szakmai identitásképét mutatják be. Kutatásukban azt vizsgálták, milyen szerepe van az egyetemnek a közösségszervezés szakos hallgatók szakmai identitásának fejlesztésében. Drabancz Mihály Róbert és Vitál Attila a Nyíregyházi Egyetem képviseletében közös cikksorozatuk első részében Népművelők a rendszerváltásban I. címmel portréinterjúk elemzését mutatják be. A cikk folytatása a későbbi lapszámokban lesz olvasható. Matyasovszky Margit, a Nemzeti Művelődési Intézet munkatársa és Osvald Bálint, a Vonyarcvashegyi Művelődési Ház és Könyvtár vezetője, cikkükben egy kiemelkedő esetpéldát mutatnak be, írásukból a vonyarcvashegyi KultúrÉtlap nevű régiós hatókörű fesztivált ismerhetik meg az olvasók.

A folyóirat Junior kutatóműhely rovatában junior kutatók munkáját, egyetemi szakdolgozatok eredményeit ismerhetik meg az olvasók. Bartalovics Gabriella a Pécsi Tudományegyetem Közösségszervezés BA szakos hallgatója Vámosi Tamással, az egyetem tanszékvezetőjével közös cikkében a közművelődési szakemberek pályaképét vizsgálja, kutatásuk középpontjában Baranya vármegye közművelődési szakemberei állnak. Rácz Debóra, a Nemzeti Művelődési Intézet munkatársa és a Debreceni Egyetem hallgatója településkutatásában Hajdúböszörmény városát vizsgálja, fókuszálva a település kulturális sajátosságaira.

Szabó Ivett, a Nyíregyházi egyetem hallgatója tanulmányában a kuruc hagyományok kialakulását, legfontosabb jellemzőinek bemutatását, valamint a város életében betöltött szerepét vizsgálta Vaján, főként helytörténeti emlékek alapján. Szegesdi Dóra, szintén az Intézet munkatársa, valamint a Szegedi Tudományegyetem hallgatója cikkében a kistelepülési rendezvények hagyományőrző erejét és közösségépítő jellegét kutatja. A Homokhátságon végzett mikrokutatás három kistelepülés legnagyobb rendezvényeit vizsgálta és arra kereste a választ, hogy a kistelepülések mennyire tartják fontosnak a helyi hagyományok őrzését, hogyan tudják ezt éltetni, milyen eszközökkel, milyen eredménnyel zárták a rendezvényeket.

Könyvajánlatként Horváth Zoltán, az Agora Savaria Nonprofit Kft. ügyvezetője mutatja be Lakótelepi művelődés címmel Kiss Ernő: Láthatatlan művelődési ház panelországban – A szegedi lakótelep közművelődés történetének vázlata című könyvét.

A Tudományos konferenciák hírei rovat keretében Szabó-Nagy Csilla, Deák Orsolya a Nemzeti Művelődési Intézet Szakmafejlesztési Igazgatóságának munkatársai írnak az ACCESS IS SUCCESS – Opportunities and Challenges of Accessing Culture in Contemporary Europe címmel Budapesten megrendeztett nemzetközi kulturális konferenciáról. A konferencia központi témakörei a kultúrához való hozzáférés és a kulturális esélyegyenlőség voltak.

A kulturális szakma alapítója, Durkó Mátyás professzor úr is gyakorta mondta a fontos eszmék terjesztése kapcsán az örök igazságot: „Aki felteszi a kolompot, az rázza is!” A kulturális szakma megerősítéséhez szükség van olyan tudományos folyóiratra, amely küldetéséhez illeszkedően a Kárpát-medence számos kutatóját tudja egyesíteni, és folyamatos kutatásra, és kutatási eredményei publikálására buzdítani. Ezt a célt már a szerkesztőbizottság összeállításánál és későbbi bővítésének lehetősége kapcsán is szem előtt tartottuk. Ezáltal érhetjük el azt, hogy ez a folyóirat ne egy-egy szűkebb kutatócsoport nyilvánossági fóruma legyen, hanem egy minél tágabb tudományos-szakmai kör szellemi támogatását élvezze.

Hívjuk tehát szerzőként mindazokat, akik úgy érzik, hogy szeretnének és tudnának hozzátenni ehhez a vállaláshoz maguk is. És hívjuk olvasóként mindazokat, akik hasonlóan gondolkodnak, és fontosnak tartják a kultúrát, a kultúra továbbadását, mint egyetemes értéket. Gondolkodjunk közösen, őrizzük közösen a magyar kultúra értékeit Magyarországon és a Kárpát-medencében egyaránt!

Hasznos olvasmányélményeket kívánunk!

dr. Juhász Erika
főszerkesztő